Nemcsak az idei, hanem nagy valószínűséggel már a jövő évi hiánycélt is elengedhette a kormány, legalábbis erre lehet következtetni az elmúlt hetek nyilatkozataiból. A kabinet hivatalos hiánycélja a tavasszal elfogadott költségvetés óta 2,9 százalék – erről Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában határozottan állította, hogy a kormány tartani kívánja, és iránytűnek nevezte. Nagy Márton az Inforádió Aréna című műsorában azonban már jóval megengedőbben nyilatkozott a magasabb hiányról.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint az idei 5,2 százalékos deficit után a 3 százalékos maastrichti kritériumnak való megfelelés túlságosan visszafogná a gazdaságot. A jegybank korábbi alelnöke – akinek a súlya éppen most nőtt meg a kormányban a gazdasági kabinet élére történő kinevezésével és a Nemzetgazdasági Minisztérium létrehozásával – már többször beszélt arról, hogy a költségvetés legfőbb gondja a fogyasztási típusú adók elmaradása, így az egyensúlyt leginkább a fogyasztás támogatásával és élénkítéssel lehet helyreállítani, és biztosan nem a kereslet szűkítésével.
A hitelminősítők is elfogadták a magasabb hiányt
Az már az elmúlt években is megszokott volt, hogy a gazdasági kormányzás egyszerre próbálta megtalálni a
- költségvetési kiadások faragása,
- az adósságcsökkentés és
- a növekedés közötti egyensúlyi pontot,
így 2020 óta nem is volt olyan büdzsé, amellyel sikerült volna telibe találni az eredeti deficitcélt. Ez azonban nem jelentett különösebb gondot, hiszen a hiány és a GDP-arányos államadósság is folyamatosan csökkent, még ha nem is nézett ki túl jól a költségvetés. Úgy tűnik, hogy a hitelminősítők is elfogadták mostanra a helyzetet: a Standard and Poor’s múlt pénteken úgy erősítette meg Magyarország adósosztályzatát, hogy közben 4,5 százalékos GDP-arányos deficitet és enyhén visszaemelkedő, 72,4 százalékos bruttó államadósságot vár tőlünk jövőre.
Nem dőlt el, hogy ismét alkalmazza-e az EU a stabilitási és növekedési paktumot
Az igazi kérdés valójában, hogy mit szól mindehhez Brüsszel. Az Európai Bizottság a tervek szerint 2024-ben térne vissza ahhoz a stabilitási és növekedési paktumhoz, amelynek felfüggesztése tette lehetővé az elmúlt évek túlköltekezését, és amelynek Magyarország ma biztosan nem tudna megfelelni, pláne nem jövőre. Az elemzők szerint ugyanakkor semmi sincs még eldöntve.
Brüsszel akár még el is nézheti Magyarországnak a magasabb hiányt, a tagállamok között ugyanis továbbra sincs egyetértés a kérdésben
– mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint valamilyen szigort biztosan be fog vezetni az Európai Bizottság, így ha nem is egyből kell majd elérni, de előírhatja azt, hogy törekedni kell a 3 százalékos hiányhoz való visszatéréshez. Ezzel tehát a túlzottdeficit-eljárás megindítása és szankciók kivetése helyett ajánlásokat fogalmazhat meg hazánk számára, ha valóban nem sikerülne teljesíteni a 3 százalékos maastrichti kritériumot. De ehhez az is kell, hogy a kormány tovább faragjon valamennyit a deficitből.
A német költségvetési vita is beleszólhat az alkudozásba
Minden nyitott, még azt is el tudom képzelni, hogy
Magyarország elvéti a hiánycélt, és ezért túlzottdeficit-eljárást indítanak ellene, de azt is, hogy teljesül a hiánycél, miközben továbbra sem alkalmazzák a stabilitási és növekedési paktum előírásait
– mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, hozzátéve: napirenden van a kérdés megvitatása az EU-ban. Az utóbbira rányomhatja a bélyegét a németek kormánykoalíciós feszültséget előidéző költségvetési gondja is, vagy az orosz–ukrán háború finanszírozása, amely pluszköltségekkel jár a tagállamoknak.
Arra a kérdésre, hogy teljesülhet-e a kormány hiánycélja, azt mondta, „annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy nem sikerül”. Kiemelte, a kormánynak ilyenkor mérlegelnie kell, hogy hoz-e további intézkedéseket a deficit lefaragása érdekében, és azoknak milyen társadalmi és gazdasági áruk van.
Szerinte politikai szempontok alapján kívánatosabb gazdaságpolitikai cél, hogy a növekedés magasabb legyen, amelyhez képest az a cél, hogy a költségvetési hiány teljesüljön, a prioritási listán már hátrébb szereplő tétel. Ugyanakkor ez is megváltozhat egy túlzottdeficit-eljárás megindítása esetén, épp ezért van jelentősége annak, hogy valóban visszatér-e az EU a 2020 előtti szabályokhoz.
