Most, hogy áthajtottuk a naptárat novemberre, több fontos eseményhez, valamint időponthoz kerülünk közelebb: rohamosan közelít például az Erasmus+ oktatási csereprogram jövőjének biztosítására kijelölt „munkahatáridő”, továbbá az költségvetését is el kell fogadni legkésőbb decemberben, melyhez kapcsolódik az Ukrajnának szánt támogatás is. Az itthon hamarosan induló gazdasági témájú kérdései is ezen témakörökre koncentrálnak.
Fotó: Shutterstock
Legutóbb egy hónapja, október 3-án tűnt úgy, hogy megtört a jég az európai pénzek vonatkozásában, és végre megindulhatnak a források Magyarország felé.
Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót is összehívott a témában, miután a brit Financial Times a forrásaira hivatkozva arról írt, hogy egy gyakorlatias csavar hozhatja el a megegyezést: konkrétan az EB az EU-s költségvetés megemelésére adandó igen szavazatért cserébe fogadná el mégis a magyar igazságügyi reformot.
Financial Times-értesülés, Erasmus-határidő
Ez a teória a gyakorlatban az jelentené, hogy nagyjából
13 milliárd eurónyi (5 ezermilliárd forint) visszatartott forrást oldanának fel – a magyar kormányzat pedig jóváhagyná az EU-s költségvetés sok tízmilliárd eurós megemelését, melynek bizonyos hányada az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós (192 ezermilliárd forint) támogatás részét képezné.
A lelkesítő FT-cikk nyomán persze Navracsics Tibor lehűtötte a kedélyeket, mondván, még csak ilyen kéz kezet mos alapú kérés sem érkezett Brüsszelből, nemhogy erre rábólintott volna a kormány. Persze azóta pro és kontra elhangzottak vélemények a feltételezett csereengedményről, amiről tehát véglegeset nem tudunk, viszont az idő repül.
Nemcsak az EU-s költségvetéssel kellene ugyanis haladni, mert közeleg az a munkahatáridő is, amit Navracsics Tibor jelölt ki az Erasmus+ vonatkozásában, hogy 2024 nyarától is biztosított legyen a közhasznú vagyonkezelő alapítványok üzemeltette egyetemek részvétele is a programban:
„A döntéshozatali határidőkből visszaszámolva gondoljuk úgy, hogy november végéig kell megállapodnunk. Amennyiben ez sikerül, az biztosíthatja, hogy 2024 második felében is folyamatos legyen a finanszírozás.”
Mire kíváncsi a kormány?
Ezzel egy időben bejelentette, hogy benyújtanak egy 3,9 milliárd eurós (1493 milliárd forintos) hitelkérelmet az Európai Bizottsághoz a helyreállítási alap hitelrészéhez.
Azaz több fronton igyekszik EU-s pénzhez jutni a kormány, miközben Brüsszel elégedetlen a magyar kormányzat törvénymódosításaival
és ajánlásaival a kérdéses tételek kapcsán, következésképp a 2024-es hazai költségvetést is kritikával illette.
Fotó: Teknős Miklós
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő mindezt így összegezte kedden:
Brüsszel azt akarja elérni, hogy eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot, illetve az extraprofitadót.
Ezekhez igazodva érdeklődik a kormány a Nemzeti Konzultációban afelől, hogy miként gondolnak a válaszadók:
- a rezsicsökkentésről, amit az EB ki szeretne vezettetni, a kormány szerint viszont Európa legalacsonyabb energiaárait eredményezi,
- az extraprofitadóról, amit a kormányzat szerint a járvány és háborús válság idején extraprofitot felhalmozó nagyvállalatokra vetettek ki.
Hamarosan jönnek a vélemények
A jelenlegi, 2021–2027-es hosszú távú uniós költségvetési időszak félidős felülvizsgálata során az Európai Parlament valóban úgy határozott,
többletforrást biztosítana a költségvetésnek, elsősorban a közelmúlt külső kihívásai, különösen az Ukrajna elleni orosz háború és a migrációs problémák növekedése miatt
– ugyanakkor az FT-teória másik fele, a magyar jóváhagyás egyelőre hiányzik.
Friss hazai vélemények azonban lesznek a témában, amint lemegy a Nemzeti Konzultáció.
