Miközben Európa az orosz–ukrán háborúra, valamint a gázai harcokra figyel, a felszín alatt egy újabb konfliktus válik egyre élesebbé – Szerbia és Koszovó között – az EU egyik vezető diplomatája szerint még a mostani erőfeszítések mellett sem garantálható a a stabilitás a Nyugat-Balkánon – írta a CNBC.
Fotó: AFP
A két ország közötti kapcsolatok, amelyek az 1990-es évekbeli brutális délszláv háború óta feszültek, még a tavaly aláírt megállapodás óta is terheltek, és a visszatérően fellángoló erőszak egy újabb nemzetközi konfliktus kirobbanásával fenyeget.
A helyzet a régióban törékeny. A béke és a stabilitás nem garantált, ezért Európának mindent meg kell tennie azért, hogy diplomáciával és az uniós csatlakozás lehetőségével a tárgyalóasztalhoz ültesse a feleket
– nyilatkozta Miroslav Lajčák, az EU Nyugat-Balkánért felelős különleges képviselője, aki a Belgrád-Pristina párbeszédet, a két ország közti békéltető tárgyalássorozatot vezeti.
2023 februárjában Szerbia és Koszovó megállapodott a normalizáció útjáról, ami jelentős előrelépés volt az évtizedek óta területi viták és etnikai megosztottság miatt ellenségeskedő felek számára.
Ez a folyamat azonban később félbeszakadt, amikor Észak-Koszovóban halálos lövöldözésbe torkollott a helyi szerbek és a különleges rendőri erők közti konfliktus Bajnska utcáin. A probléma, hogy a 93 százalékban albánok által lakott Koszovó északi része szerb többséggel rendelkezik, ami miatt
ezt a régiót a helyi önkormányzatok és Belgrád is Szerbia déli tartományaként kezelik az ország 2008-as függetlenné válása óta.
Fotó: Alexa Stankovic / AFP
A két ország között évek óta tartó konfliktus Európát is megosztotta, és több EU-tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Ciprus, Románia és Görögország – és más, nem uniós államok sincsenek azonos állásponton Koszovó függetlenségét illetően.
A tavalyi megállapodást az erőszak átmeneti fellángolása nem húzhatja keresztül. A normális, szomszédi kapcsolatok kialakítása érdekében az EU további diplomáciai munkája elengedhetetlen
– mondta Lajčák.
Az ukrajnai háború mellett a kontinens nem engedhet meg magának még egy nemzetközi konfliktust a saját határai közelében, főleg a közelgő európai parlamenti választások előtt, amikor az uniós demokrácia különösen érzékeny lenne egy ilyen válsághelyzetre.
Szerbia és Koszovó vezetőitől, Aleksandar Vučić elnöktől és Albin Kurti miniszterelnöktől azonban továbbra sem lehet baráti kézfogóra számítani, mindketten egy erős nacionalista bázisra építették fel a hatalmukat. Egy potenciális EU-tagság azonban elég nagy jutalom lehet azért cserébe, hogy az országok ne essenek egymás torkának.
Szerbia jelenleg az uniós csatlakozási tárgyalások közepén van, miután 2012-ben megkapta a tagjelölti státuszt, Koszovó pedig potenciális tagjelölti státusszal rendelkezik – bár mindkettőnek jelentős reformokra lesz szüksége ahhoz, hogy felvegyék őket.
Kap egy csomó pénzt a Nyugat-Balkán az Európai Uniótól – jó lenne tudni, mire megyNemcsak az esztendő második fél évében az Tanácsának soros féléves elnökségét betöltő Magyarországnak, hanem magának az EU-nak is fontos a nyugat-balkáni bővítési folyamat. Ezt bizonyítja, hogy jó sok pénzt kap a régió a központi költségvetésből, ráadásul ősszel javasolták egy külön pénzügyi eszköz létrehozását is. A bökkenő tehát nem a támogatás mértéke, hanem hogy mire is mennek el a források. |
