Ősszel az Európai Bizottság javasolta egy új finanszírozási eszköz létrehozását a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióhoz való felzárkóztatására, most pedig az Európai Számvevőszék véleményezte, miként halad a folyamat. Nos, hiába kap sok pénzt a régió, a felzárkózás lehetne gyorsabb és rendszerezettebb is.
Fotó: AFP
A mostani riport abból indult ki, hogy lassan halad a nyugat-balkáni országok, tehát Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia integrációja.
Ezért is tette az Európai Bizottság azt a javaslatot tavaly novemberben, hogy létre kellene hozni egy külön finanszírozási eszközt a felzárkóztatás gyorsítására.
A hivatalosan Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköznek hívott pénzügyi keret célja nemcsak a fellendítése, hanem a társadalmi-gazdasági felzárkózás erősítése, valamint az EU-s értékekhez és jogszabályokhoz igazodás felgyorsítása, nyilván a majdani EU-s csatlakozás reményében.
Sok milliárd eurót kap a Nyugat-Balkán
Az eszköz keretében a 2024–2027-es időszakra legfeljebb 6 milliárd euró támogatást irányoztak elő, méghozzá a következő bontásban:
- 2 milliárd euró (777 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás
- 4 milliárd euró (1554 milliárd forint) kölcsön
Ugyanakkor a számvevők máris felhívták a figyelmet, hogy hatásvizsgálat vagy elemző dokumentum hiányában nem tudták felmérni: a támogatás várhatóan milyen mértékben járul hozzá az eszköz fő célkitűzéseinek eléréséhez. Hozzátették: míg a jelenlegi
EU-s költségvetés már így is több mint 14 milliárd eurót (5439 milliárd forintot) bocsát az előcsatlakozási támogatásban részesülő országok (köztük Törökország) rendelkezésére,
az új eszköz révén nyújtandó összegek jelentős mértékben, több mint 40 százalékkal megnövelik a nyugat-balkáni országok számára 2027-ig előirányzott finanszírozást.
Ugyanakkor akadnak óvatosságra intő jelek.
A magyar elnökségnek is fontos a bővítés
A számvevőszék mostani dokumentumát jegyző litván tag, Laima Liucija Andrikiene szerint fennáll annak a kockázata, hogy a folyósítási feltételek nem elég ambiciózusak, illetve hogy a mutatók nem kellően egyértelműek és mérhetők. Nehéz biztosítani azt is, hogy a reformok hatása tartósan fennmaradjon, elsősorban a régió közigazgatási kapacitásának elégtelensége miatt.
Emellett az Európai Bizottságnak nemcsak észrevételeket kell tennie, hanem meg kell tudnia követelni a nyugat-balkáni kormányoktól, hogy azoknak megfelelően vizsgálják felül és módosítsák reformprogramjaikat
– tette hozzá Laima Liucija Andrikiene.
Fotó: Aleksa Stankovic / AFP
A nyugat-balkáni bővítéssel egyetért a magyar kormányzat is, olyannyira, hogy az idén július 1-jétől érvényes EU-s soros féléves elnökség fő feladatai közé emelte a folyamat támogatását.
A Balkánon van a növekedési tartalék
E témában például tavaly nyáron Orbán Viktor miniszterelnök is nyilatkozott az Albániában tett látogatásán: „Európának kizárólag a Balkánon van gazdasági növekedési tartaléka, saját versenyképességének fenntartása érdekében is gyorsítani kell a térség integrációját.”
A kormányfő véleményét osztja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.
Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak és a Nyugat-Balkán országainak is kölcsönösen az az érdeke, hogy az integráció Európának ezen a felén, ezen a részén fel tudjon gyorsulni
– nyilatkozta Szijjártó Péter idén januárban, amikor Banja Lukában találkozott Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel.
Kifejtette: az Európai Uniónak a jelenlegi helyzetben frissességre, új ambíciókra, inspirációra és új energiára van szüksége – mindezt a Nyugat-Balkán biztosítani tudja.
