Orbán Viktor miniszterelnök hónapok harca után végül rábólintott az Ukrajnának 4 év alatt küldendő, összesen 50 milliárd eurónyi uniós támogatásra csütörtökön, ám előtte igyekezett megváltoztatni a brüsszeli beszélgetések témáját azzal, hogy találkozott a városban tüntető gazdákkal, akiket támogatásáról is biztosított.
A közelgő európai parlamenti választások előtti kampánygyűlésnek is beillő találkozó jelzi, hogy a magyar kormányfő reméli, hamarosan változik a széljárás Brüsszelben. Ezt egyébként Orbán maga sem tagadja, hiszen többször beszélt már arról, hogy nem kilépni akar az Európai Unióból, hanem elfoglalni azt.
Fotó: AFP
A The New York Times (NYT) összefoglalója szerint az Ukrajnának szánt segély Orbán számára sosem volt megingathatatlan elv, hanem azt a célt szolgálta, hogy az európai politikát jelenleg uraló liberális elit alternatívájaként prezentálja magát a nemzeti szuverenitás és a hagyományos értékek védelmezőjeként. Orbán európai álmai mellett szól az is, hogy számos sajtótermék úgy harangozta be a brüsszeli csúcsot, mint ahol minden szem a magyar kormányfőre szegül.
Azonban a NYT írása arra is felhívja a figyelmet, hogy
Orbán populista retorikája sokkal nagyobb sikert ért el a tengerentúlon, mint Európában,
így a kormányfőnek többek között Donald Trump volt elnök is a rajongója, de a budapesti CPAC is alapvetően egy amerikai jobboldali találkozó európai állomása. Az áprilisi rendezvényre azonban a holland választásokon győztes Geert Wilderst is várják.
Magyarország a svéd NATO-csatlakozás halogatásával is a középpontba került, noha Orbán állítja, hogy hamarosan hazánk is áldását adja a szervezet bővítésére.
Azonban az októberi lengyel választás, valamint a jobboldali Meloni-kormány elköteleződése Ukrajna mellett a NYT szerint minden korábbinál jobban elszigetelte a miniszterelnököt Brüsszelben. Azonban Orbán hosszú távra tervez és biztos Trump novemberi győzelmében is az amerikai elnökválasztáson. Ám előtte
még abban is bízik, hogy Brüsszelben is fordul a széljárás a júniusi EP-választáson, olyan témáknak köszönhetően, mint az illegális bevándorlás vagy a megélhetési költségek növekedése.
Az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex adatai szerint tavaly 17 százalékkal, 380 ezerre nőt a szabálytalan határátlépések száma, ami 2016 óta a legmagasabb érték. Szemben a brit euroszkeptikusokkal, akik a 2016-os népszavazáson aratott győzelmükkel kivezették az országot a közösségből, Orbán nem kilépni akar az Unióból, hanem vezetni azt.
A magyar miniszterelnök így a nemzetközi közvélemény előtt is igyekszik magát úgy feltüntetni, mint aki hajlandó szembeszállni a különböző érdekcsoportokkal, és a nép párjára állni. Noha az EP nem rendelkezik túlságosan sok hatáskörrel – a komoly kérdésekben a bizottság és a kormányfők döntenek – Orbán reméli, hogy szövetségesei áttörése más országokat is politikájuk megváltoztatására sarkall majd.
Orbán megszólalásai sok esetben kavarnak vihart itthon és külföldön egyaránt, legyen szó a gyermekvédelmi törvényről vagy épp az ukrán erőfeszítések támogatása helyetti békekövetelésekről, de legnagyobb sikere a bevándorlás ellenzése itthon és külföldön egyaránt.
