Hivatalos oldalán tette közzé először Tucker Carlson azt a kétórás interjút, amelyet nemrég Moszkvában készített Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Carlson történelmi kontextusba helyezve az orosz–ukrán háború okait, arról kérdezte az orosz elnököt, hova vezethető vissza az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus. Putyin hosszasan beszélt az orosz történelemről, egészen a 8. századik ment vissza az okfejtésében, de ami a legfontosabb volt, hogy részletezte a 20. század történelmet is orosz–ukrán szemszögből. Úgy fogalmazott az orosz elnök, hogy „Lenin, a szovjet állam alapítója hozta létre Ukrajnát”, és „az Ukrán Tanácsköztársaság évtizedeken át a Szovjetunió részeként fejlődött”.
„A 2. világháború után Ukrajna a háború előtt Lengyelországhoz tartozó területeken kívül a korábban Magyarországhoz és Romániához tartozó területek egy részét is megkapta. Így Románia és Magyarország földjeinek egy részét elvették és Szovjet-Ukrajnának adták, és továbbra is Ukrajna részei maradtak.”
Ebben az értelemben tehát minden okunk megvan arra, hogy megerősítsük, hogy Ukrajna egy mesterséges állam, amelyet Sztálin akarata szerint alakítottak ki
– fogalmazott Putyin.
Carlson a gondolat végén megkérdezte Putyint, hogy szerinte Magyarországnak joga van-e visszavenni Kárpátalját Ukrajnától. Erre az orosz elnök úgy reagált, hogy „Sztálin idején sokan állították”, hogy számos emberijog-sértést és más jogok csorbítását kellett elszenvedniük különböző országoknak. Hozzátette, hogy „visszakövetelhetnék a földjeiket, miközben ehhez nincs joguk”. Az újságíró ezután konkrétan rákérdez:
Mondta ön Orbán Viktornak, hogy megkaphatja Ukrajna egy részét?
Erre Putyin úgy reagált, hogy
Soha. Soha nem mondtam ilyet neki. Egyetlen alkalommal sem. Még csak nem is beszéltünk erről.
Majd hozzátette: „De igazából biztosan tudom, hogy az ott élő magyarok vissza akartak kerülni a történelmi hazájukba.” Arról is beszélt, hogy az 1980-as években egyszer elment Beregszász városába, és a környéken nem ukrán nyelven volt kiírva a települések neve, hanem oroszul és magyarul, amit akkor furcsát is, és elmondta, hogy akkor találkozott először a Szovjetunióban magyarokkal is.
Oroszország csatlakozott volna a NATO-hoz?
Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy amikor 2000-ben elnök lett, akkor a Kremlben találkozott az éppen leköszönő Bill Clintonnal. Megkérdezte tőle, hogy mit gondolna arról, ha Oroszország csatlakozna a NATO-hoz. Állítása szerint Clinton azt mondta: „Tudod, ez érdekes. Szerintem lehetséges lenne.” De este, amikor vacsoráztak, már azt mondta: „Beszéltem a csapatommal (…) nem, ez most nem lehetséges.” Putyin szerint erről meg lehet kérdezni a volt elnököt is. „Szerintem meg fogja nézni az interjúnkat, meg fogja ezt erősíteni. Nem mondtam volna ilyesmit, ha nem történt volna meg” – fogalmazott az orosz elnök.
Carlson megkérdezte, hogy szerinte a NATO aggódik-e amiatt, hogy az orosz–ukrán háború egy globális háborúvá vagy nukleáris konfliktussá válik – Putyin erre azt mondta:
A nyugati világ a saját lakosságát „egy képzeletbeli orosz fenyegetéssel próbálja megfélemlíteni”, de „a gondolkodó emberek, az elemzők, akik a reálpolitikát nézik, az okos emberek tökéletesen megértik, hogy ez egy hamis állítás”.
Carlson ezután visszakérdezett, hogy el tud-e képzelni egy olyan forgatókönyvet, amikor orosz csapatokat küldenek Lengyelországba. „Csak egy esetben, ha Lengyelország megtámadja Oroszországot. Miért?”
Mert nem érdekel minket sem Lengyelország, sem Lettország, sem más. Miért tennénk? Egyszerűen nem érdekelnek minket
– fogalmazott.
Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot?
Arra a kérdésre, hogy ki robbantotta fel az Északi Áramlatot, Putyin azt mondta, hogy: „Maguk.” Carlson erre reagálva nevetve megjegyezte, hogy ő maga „elfoglalt volt” aznap. Erre az orosz elnök úgy reagált:
Önnek személy szerint lehet alibije, de a CIA-nak nincsen.
Arra kérdésre, hogy az orosz elnöknek van-e bizonyítéka arra vonatkozóan, hogy a vagy akár a CIA követte el a robbantást, Putyin azt felelte: „Tudja, nem mennék bele a részletekbe, de az embernek ilyen esetekben azt kell néznie, kinek állhat érdekében. De ebben az esetben nemcsak azt kell figyelembe vennünk, hogy kinek állhat érdekében, de azt is: ki lehet rá képes. Mert lehet, hogy sokaknak állna érdekében, de nem mindegyikük képes rá, hogy lemerüljön a Balti-tenger aljára, hogy kivitelezzen egy ilyen robbantást. Ennek a két komponensnek egyaránt adottnak kell lennie: kinek áll érdekében, és ki lehet rá képes, hogy megtegye?” Putyin azt is mondta, hogy „a propagandaháborúban nagyon nehéz legyőzni az Egyesült Államokat, mert az Egyesült Államok irányítja a világ összes médiáját és számos európai médiumot is”.
Mikor lesz béke?
Az orosz elnök állította, hogy többször is nagyon közel álltak ahhoz, hogy a tárgyalásoknak valamilyen formában a végéhez jussanak, de miután Ukrajna „engedelmeskedett a nyugati országok, az európai országok és az Egyesült Államok utasításainak”, végül Kijev mégis a harcot választotta. „Sőt, Ukrajna elnöke törvénybe foglalta az Oroszországgal való tárgyalások tilalmát. Aláírt egy rendeletet, amely megtiltja mindenkinek, hogy Oroszországgal tárgyaljon” – tette hozzá. Carlson megkérdezte, hogy
mikor beszélt utoljára Joe Biden amerikai elnökkel – Putyin erre azt mondta: „Nos, nem emlékszem, mikor beszéltem vele. Nem emlékszem, de utánanézhetek.”
Carlson kérdésére az ukrajnai béke lehetőségéről Putyin azt mondta: „Ha valóban abba akarja hagyni a harcot, abba kell hagynia a fegyverszállítást” – utalt a Kijevnek nyújtott nyugati segélyekre. „Néhány héten belül vége lenne. Ennyi” – tette hozzá. Putyin az általa Ukrajnában „különleges katonai műveletnek” nevezett céljairól szólva azt mondta, hogy ezeket még nem sikerült elérni, mert az egyik cél „a nácimentesítés”. Putyin most először fejtette ki, mit ért ezen. „Ez mindenféle neonáci mozgalom betiltását jelenti. Meg kell szabadulnunk azoktól, akik fenntartják ezt az eszmét, támogatják ezt a gyakorlatot” – magyarázta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök neve csupán háromszor merült fel, Putyin csak egyszer említette meg, amikor azt mondta, hogy a Zelenszkij-adminisztráció tagadta meg a tárgyalásokat, és azt feltételezi, hogy Washington utasítására tette ezt. Az amerikai újságíró végül azt kérdezte az orosz elnöktől, hogy túl megalázó lenne-e, ha a NATO elfogadja az orosz ellenőrzést a két évvel ezelőtti ukrán terület felett. Putyin azt mondta, hogy „lehet ezt méltósággal is csinálni”. Putyin szerint egészen mostanáig az volt a nyugati kommunikáció, hogy vereséget okoznak Oroszországnak, most azonban láthatóan ráébrednek, hogy ezt nehéz elérni. Véleménye szerint ez definíció szerint lehetetlen. „Ez soha nem fog megtörténni. Számomra úgy tűnik, hogy most a Nyugaton hatalmon lévők is rájöttek erre. Ha igen, ha beköszöntött a felismerés, gondolkodniuk kell, mit tegyenek ezután. Készen állunk erre a párbeszédre”– fogalmazott.
Az egész világ tekintete Moszkvára szegődött
Tucker Carlson korábban úgy fogalmazott, hogy újságíróként kötelessége informálni az embereket, hiszen a Nyugat eddig nem halhatta az orosz elnök hangját. Carlson azt is kiemelte, hogy
az interjú vágatlan lesz, és több platformján is nyilvánossá teszi.
Carlson köszönetet mondott Elon Musknak, aki „megígérte, hogy nem fogja elhallgatni vagy blokkolni ezt az interjút”, de a véleménye szerint más csatornák majd megpróbálják cenzúrázni a felvételt. „Nyilvánvalóan kockázatos egy ilyen interjú elkészítése” – hangsúlyozta Carlson. Hozzátette, hogy ő maga fizette ki az oroszországi utazást, és azért akarta elkészíteni az interjút, mert
a mainstream média által „a legtöbb amerikai nincs tájékoztatva” arról a konfliktusról, amely „átalakítja a világot”.
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy Moszkvába utazott Tucker Carlson, a Fox Newstól tavaly elküldött tévés, akit a napokban az orosz sajtó arról faggatott, hogy valóban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel akar-e interjút készíteni. Amikor erről kérdezték, Carlson csak annyit reagált: „Majd meglátjuk.” A nyugati közvéleményt jelentősen megosztotta Tucker Carlson oroszországi útja, az orosz visszhang viszont egységesen pozitív volt azzal kapcsolatban, hogy az amerikai újságíró megérkezett Moszkvába.
Arról is beszámoltunk, hogy az egyik európai uniós törvényhozó állítólag úgy fogalmazott Carlson moszkvai útjáról, hogy mivel „Putyin háborús bűnös, és az szankcionál mindenkit, aki segíti őt ebben az erőfeszítésében, logikusnak tűnik, hogy a Külügyi Szolgálat Tucker Carlson ügyét is megvizsgálja”. Sőt, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és egykori first lady azt mondta az MSNBC-nek adott interjújában, hogy az egykori tévés egy „hasznos idióta”. „Úgy értem, ha tényleg elolvassuk a fordításokat arról, amiket az orosz médiában mondanak, akkor gúnyt űznek belőle. Úgy értem, olyan, mint egy kiskutya. Tudja, valahogy, miután annyi amerikai csatornától kirúgták (…) Nem lennék meglepve, ha előkerülne egy orosz csatornával kötött szerződéssel” – fejtetegette Clinton.
Nemcsak kirúgta, ki is tüntette Zaluzsnijt Zelenszkij
A hadsereg főparancsnoka a legmagasabb ukrán állami kitüntetéssel vigasztalódhatott menesztése napján.
Üzentek a gazdák: nem engedünk be semmilyen ukrán mezőgazdasági terméket
Az Európai Unión kívülről érkező termékekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint amilyeneket az uniós gazdálkodóknak be kell tartaniuk, Brüsszel pedig végre saját gazdái érdekeit védje, ne pedig az európai vidéket próbálja tönkretenni intézkedéseivel – egyebek mellett ezeket követelték a gazdaköri érdekképviselet által a záhonyi határátkelőhöz szervezett tüntetésen felszólalók.
Drónháború: Oroszország és Ukrajna megállás nélkül támadja a határ menti településeket
Orosz támadó drónokat lőttek le az ukrán erők Mikolajiv, Herszon és Harkiv megye felett csütörtökről péntekre virradó éjszaka − számolt be az ukrán légvédelem. Az orosz erők 16 Shahed típusú drónt indítottak az éjszaka, melyek közül 10-et sikeresen megsemmisítettek az ukránok.
A RIA Novosztyi arról tudósított, hogy
az orosz légierő 19 ukrán drónt semmisített meg az éjszaka folyamán, többeket a Fekete-tenger felett.
A közlés szerint két drónt a Kurszk régió felett lőttek le, ötöt Brjanszk felett, hatot pedig Orjol térségében, ahol az ukrán támadó egységek üzemanyag- és energialétesítményeket vettek célba, de nem sikerült csapást mérni rájuk.
