A népszerű diéták, például a ketogén étrend vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatják a daganatok növekedését és terjedését – derült ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából. Az étrend és a bevitt tápanyagok vizsgálata új lehetőségeket nyit a rákterápiában, ám a diéták vizsgálatában résztvevők alacsony együttműködési hajlandósága és elegendő klinikai vizsgálat híján egyértelmű ajánlások még nem léteznek.
A Semmelweis Egyetem kutatói a népszerű diéták, közöttük a ketogén étrend, a csökkentett kalória bevitel, az időszakos böjt és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot összegezték.
Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés
– mondja dr. Menyhárt Otilia, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány első szerzője, hozzátette: „ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének”. Daganat-típustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, mint például glükózból, fruktózból, zsírokból és aminosavakból.
Ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, amellyel gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítják. „Az éhezés során az első 36 órában a máj és az izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált” – magyarázza dr. Menyhárt Otilia.
A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul és regeneráló fázisba kerülnek, amely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás.
„A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere feltételekhez. Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló fázisba, és kalória-deficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS-károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek” – számolt be az adjunktus. Ezt a mechanizmust használják ki kemoterápia során, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak, mely megvédi az egészséges sejteket, ugyanakkor hatékonyabban támadja a tumorsejteket.
A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés állatkísérletek 72 százaléknál számolt be tumorellenes hatásról. Ez az étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár (kimerültég, székrekedés). A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és a cachexia, az izomtömegvesztés veszélye, amely világszinten a daganatos halálozások harmadáért felel.
Ezért a kutatások további, az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Ilyenek például az időszakos böjtölés (IF), mely során eltérő hosszúságú böjt és étkezési szakaszok váltják egymást, a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta, vagy a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet). Az eredmények itt is ígéretesek:
egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12–27 százalékkal nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki.
Egy több mint 2 ezer nőt 10 éven át vizsgáló kutatás szerint csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.
„Ahhoz, hogy egyértelmű ajánlásokat tudjunk megfogalmazni, kellő számú klinikai vizsgálatra van szükség” – mondja dr. Menyhárt Otilia. A betegek együttműködési hajlandósága a böjt, étrend típusától is függ, ezért olyan protokollokat kell alkotni, amelyet többen végig tudnak csinálni – teszi hozzá az adjunktus.
Az egészséges étkezés viszont egyre nehezebbé válik a mezőgazdaság problémái, a feldolgozóipar költségcsökkentése és a fogyasztók elszegényedése miatt. A Food Foundation jelentése szerint az egészséges élelmiszerek átlagosan kétszer olyan drágák, mint feldolgozott, adalékanyagokkal teletömött társaik.
