A mezőgazdaság problémái, a feldolgozóipar költségcsökkentése és a fogyasztók elszegényedése miatt az egészséges étkezés, vagy legalábbis a kiegyensúlyozottabb diéta még a fejlett országokban is egyre drágábbá válik – írta szerdán a CNBC.
Fotó: Shutterstock
Közeledik a szilveszter, amikor megtesszük újévi fogadalmainkat, a legtöbb ember pedig általában megfogadja, hogy jövőre egészségesebben fog élni: leteszi a cigarettát, többet sportol, vagy belekezd egy diétába – 2024-ben azonban ez már nemcsak az akaraterőnkön fog múlni, hanem a pénztárcánkon is.
A Food Foundation jelentése szerint ugyanis az egészséges élelmiszerek átlagosan kétszer olyan drágák, mint feldolgozott, adalékanyagokkal teletömött társaik.
Bár a húskészítmények esetében a magas régóta fejfájást okoz a vásárlóknak, a fejlett országokban a zöldségek és a gyümölcsök területén is hatalmas a probléma. A Nyugat egyre inkább függ az importtól, ez pedig bonyolult és érzékeny ellátási láncokat eredményezett, amelyeket a közelmúlt geopolitikai feszültségei könnyen megszakítottak.
A brit Warwicki Egyetem tanulmánya szerint az ellátási láncban felmerülő pluszköltségek miatt az európai fogyasztóknak 10 év alatt 40 százalékkal kell többet fizetniük a gyümölcsökért és zöldségekért.
A friss termékeknél a hirtelen felmerülő költségek miatt elszálltak az árak, ez pedig a fogyasztókat a feldolgozott, tartós és egészségtelen élelmiszerek irányába tereli, amelyek az egyszerű előállítás és a könnyű szállítás miatt sokkal olcsóbbak
– figyelmeztetett Thijs Van Rens, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette, hogy a lakosság elszegényedése miatt a brit családok által vásárolt zöldségek mennyisége 50 éve nem látott alacsony szintre csökkent.
Fotó: Shutterstock
Miért drágul az egészséges étkezés?
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a világ legtöbb országában, de különösen Európában és az Egyesült Államokban rohamosan csökken a mezőgazdasági munkaerő. A földművelés ugyanis egyre kevésbé kívánatos karrierút a hosszú munkaidő, a vidéki elhelyezkedés, a fizikai megterhelés és az alacsony fizetések miatt.
Mivel a hazai munkaerő szűkül és elöregszik, a fejlett nemzetek hagyományosan külföldi idénymunkásokra támaszkodnak – a dolgozók hiánya egyre nagyobb kockázat az élelmiszer-ellátási láncban.
Az Egyesült Királyság Nemzeti Gazdaszövetségének felmérése szerint például 2022-ben 38 ezer idénymunkásvízumot adtak ki, miközben a szektornak kétszer ennyi emberre lett volna szüksége. Emiatt pedig 25 millió euró értékű gyümölcs és zöldség veszett kárba.
A nyugati kormányok abban bíznak, hogy az automatizálás megoldhatja ezt a problémát, ám a technológiák jelentős fejlesztést és befektetést igényelnek, amelyet a gazdák gyakran még állami támogatással sem tudnak megengedni maguknak.
Visszahízta a leadott kilókat? Ne keseredjen el, nem volt hiába a fogyókúraA fogyókúrázók egészsége még akkor is jobban alakult hosszú távon, ha alig pár kilót adtak le, és még azok is gyorsan visszaszöktek. Jó hír, hogy a gyors hízás és fogyás, majd ezek egymásutánja nem befolyásolja a jövőbeni fogyást. |
A gyümölcs- és zöldségellátást klímaváltozás is fenyegeti: Kína, India, Brazília, Törökország és Mexikó a világ legnagyobb mezőgazdasági exportőrei közé tartozik, és az elmúlt öt évben mindegyiket természeti katasztrófák sújtották.
A rekordmagas hőmérsékletek, az árvizek, a viharok és a fagy mind a termést károsítják, valamint gyakran a termények szállítását is megnehezítik. Emiatt csökken a kínálat, ami tetemes áremelkedéshez vezet az ellátott országokban.
A Világbank szerint ezen tényezők hatására 2023-ban 3,14 milliárd ember – a világ népességének mintegy 43 százaléka – nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást.
A kiegyensúlyozott diéták megfizethetetlenné válása miatt az elhízás már most is egy globális probléma, ám a jövőben az érintettek száma csak tovább fog nőni. A Túlsúlyosság Elleni Világszövetség előrejelzése szerint beavatkozás nélkül a következő évtizedben a világ népességének nagyjából 51 százaléka lehet elhízott – ennek a gazdasági hatása pedig 2035-re 4,3 ezermilliárd dollárra tehető, többek között az egészségügyön keresztül.
Van Rens szerint a lakosság egészséges táplálkozási szokásokra való nevelése vagy az élelmiszertermékek címkézése csak a „jómódú fogyasztók” esetében működne, akik már rendelkeznek bizonyos szintű tudatossággal az étrendjük egészségi és környezeti hatásait illetően.
