Kínai és Fülöp-szigeteki hajók csaptak össze a Dél-kínai-tengeren – újabb háborúra készülhetünk?

Keveset lehet olvasni róla, pedig rendkívül kényes helyzet alakult ki a Dél-kínai-tengeren. A világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán kínai és fülöp-szigeteki hajók csaptak össze, utóbbi esetében a legénység több tagja is megsebesült. Szakértők szerint egy újabb nemzetközi konfliktus van kibontakozóban a területen.

A Dél-kínai-tengeren több sziget hovatartozása is kérdéses. Ilyen szigetcsoport a Spratly-szigetek, amire Kína és a Fülöp-szigetek mellett Vietnám, Malajzia, Brunei és Tajvan is igényt tart. A zavaros területi hovatartozással megáldott szigetekhez tartozik egy zátony, aminek még a nevéről sincsen egyetértés. Kína Ren’i Jiao névre keresztelte a zátonyt, Fülöp-szigetek Ayungin Shoalnak hívja, a nemzetközileg elismert neve viszont Második Thomas Zátony. Ez a könnycsepp alakú szikla azért vált fontos tényezővé a Dél-kínai-tengeren, mivel a Fülöp-szigetek egy váratlan húzással ráfuttatott egy hadhajót a zátonyra, és felhúzták az ország lobogóját, ezzel jelezve, hogy a szigetcsoport az övék. Ez 1999-ben történt, azóta a Fülöp-szigetek folyamatosan szállítja az ellátmány a zátonyra futott hajóra, ahol a legénység azóta is szolgálatot teljesít.

Március 5-én egy ilyen csempészhajó indult meg a roncshoz, hogy vigye az ellátmányt, azonban feltartóztatta őket a kínai flotta. A járőrhajók vízágyúkkal lőtték a Fülöp-szigeteki hajót, aminek betörtek az ablakai. Erről videó is készült, amit a fedélzeten a CNN riporterei készítettek.

Kína tagadta, hogy megtámadta volna a Fülöp-szigeteki hajót, állításuk szerint pont fordítva történt. A közleményük szerint a Sierra Madréhez siető konvoj egyik tagját kormányozták bele a kínai partiőrség egyik járőrhajójába, ezt követően vetették be a vízágyút.

Miért fontosak a dél-kínai-tenger zátonyai?

Elsőre furcsának tűnhet, hogy több ország is a háborút kockáztatja néhány tengerből kiálló szikla miatt. A feszült viszonyt azzal lehet magyarázni, hogy a terület az egyik legfontosabb, Ázsia első számú hajózási útvonalán van. 

Kína annak érdekében, hogy az ellenőrzése alatt tarthassa a kereskedelmi útvonalat, elkezdett az ottani kis szigetekre és zátonyokra rakétarendszereket telepíteni, ezzel viszont a nemzetközi közösség felháborodását váltották ki.

2016-ban a Fülöp-szigetek a hágai nemzetközi bíróság elé vitte a Spratly-szigetek ügyét, a testület pedig kimondta, hogy Kínának nincs történelmi jogalapja a tengeren lévő szigetek és zátonyok hatalomba vételére.