A svájci parlament felsőháza csütörtökön szerény többséggel, de elfogadta azt a javaslatot, amely engedélyezi, hogy az országban található, befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának adják háborús jóvátételként.
A többek között az ország semlegessége miatt is kulcsfontosságú ágazattá váló bankrendszer árnyékában a kérdés heves vitát váltott ki, és egyelőre csak azt teszi lehetővé, hogy a kormány a nemzetközi jogban találjon módot arra, hogy a támadó ország svájci eszközei átadhatók legyenek a megtámadott ország számára.
Svájcban az orosz jegybank 7,4 milliárd svájci frankot kitevő eszközét fagyasztották be, ami soknak tűnik, de eltörpül az Európai Unióban zárolt, mintegy 200 milliárd euróhoz képest. A javaslatot a parlament alsóháza már tavaly megszavazta.
A parlamenti vita során Ignazio Cassis elmondta, hogy
a tények világosak, Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, ezért ki kell fizetnie az általa okozott károkat.
Elmondása szerint az erről szóló nemzetközi párbeszédben Svájc is részt vesz, tapasztalatának, képességeinek és történelmének köszönhetően – derül ki az AFP jelentéséből.
Bern most globális szinten próbál nemzetközi jogi alapot találni a jóvátételi mechanizmusra, amely a támadó ország jegybankjának és állami vállalatainak forrásait adná át a megtámadott országnak.
Svájc egyébként az orosz jegybank forrásain túl további 7,5 milliárd svájci frankot fagyasztott be, ami szankciók hatálya alá eső személyekhez és szervezetekhez köthetők. 2022 márciusában az ország bankszövetsége 150 milliárd frankra becsülte az ország bankjaiban található orosz vagyont.
