Emmanuel Macron francia elnök pénteken Berlinbe utazik, hogy találkozzon Olaf Scholz német kancellárral annak érdekében, hogy csökkentsék az Ukrajnával kapcsolatos feszültségeket, amelyek az elmúlt hetekben csak egyre élesedtek.
Fotó: AFP
Egy, a Politicónak nyilatkozó német diplomata szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök még a nap folyamán csatlakozik a francia és a német vezetőkhöz, ami a „weimari háromszög”, első találkozója lesz, mióta Tusk decemberben ismét lengyel miniszterelnök lett. A vezetők a találkozót az egység demonstrációjának szánják, miután a francia–német súrlódások Ukrajna miatt nyílt viszálykodássá fajultak.
A régóta lappangó feszültségek február végén kezdtek elmérgesedni, amikor Macron nem zárta ki, hogy nyugati csapatokat küldjön Ukrajnába, és megígérte, hogy
mindent megtesz annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút.
Az óvatosabb Scholz visszavágott, kizárva az európai országok szárazföldi csapatainak bevetését.
Pár nappal később a francia elnök emelte a tétet és visszavágott Scholznak:
Európa olyan pillanatban van, amikor nem engedheti meg magának, hogy gyáva legyen
– mondta Prágában. Boris Pistorius német védelmi miniszter sem maradt adós a válasszal: úgy vélte, hogy Macron megjegyzései nem igazán segítenek megoldani azokat a kérdéseket, amelyek az Ukrajnának való segítségnyújtás során felvetődnek.
Civakodó nagyhatalmak
Berlin teljesen érthetően van kiakadva; Macronnak csak a szája nagy, viszont közel sem adott annyi katonai támogatást Kijevnek, mint a németek. A németországi Kiel Intézet statisztikái szerint
a franciák csupán 640 millió euró, míg a németek 17,7 milliárd euró értékben ígértek katonai segítséget Ukrajnának.
Párizs persze vitatja ezeket a számokat.
Franciaország az operatív hatékonyság mellett döntött az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek terén: azt ígérjük, amit teljesíteni tudunk, és azt teljesítjük, amit ígérni tudunk
– mosakodott nemrég Sébastien Lecornu fegyveres erőkért felelős miniszter az X-en közzétett bejegyzésében.
A két európai nagyhatalom civakodása oda vezetett, hogy
Macron elhalasztotta a szövetségesekkel közösen, régóta tervezett ukrajnai látogatását.
Vasárnap az Elysée-palota bejelentette, hogy a látogatásra „a következő néhány hétben” kerül sor, azt remélik, hogy addig sikerül legalább az egység látszatát létrehozni a németek és a franciák között.
Macron a tervek szerint pénteken dél körül érkezik a berlini kancelláriára, hogy kétoldalú megbeszélést folytasson Scholz-cal. A Macron–Scholz találkozót egy háromoldalú megbeszélés követi majd Tuskkal. Elemzők szerint viszont korántsem egyértelmű, hogy a lengyel kormányfő bevonása a tárgyalásokba segít a nézeteltérések elsimításában. Varsó ugyanis támogatja Macron háborús retorikáját, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter nemrég azt mondta, hogy a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában „nem elképzelhetetlen”. Scholz mindenesetre igyekezni fog: nem kellene „annyira átpszichologizálni a politikát” – mondta kedden a Bundestag szociáldemokrata frakciója előtt.
A lengyelek Washingtonban jártak
A lengyelek meghívása már csak azért sem biztos, hogy jó ötlet, mert a kormányfő és a köztársasági elnök az éjszaka folyamán Washingtonban tárgyalt, így közvetve
az amerikai érdek is megjelenhet a pénteki berlini találkozón.
Tusk és politikai ellenfele, Andrzej Duda a lengyelek külpolitikai egységét demonstrálandó utazott együtt az Államokba. Tusk közölte, hogy igyekszik meggyőzni Mike Johnsont, az Egyesült Államok képviselőházának republikánus elnökét arról, hogy ne gátolja tovább az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros támogatás kongresszusi elfogadását. A novemberi elnökválasztás előtti felfokozott belpolitikai hangulatban nem valószínű, hogy a republikánusok beadnák a derekukat, mindenesetre
a lengyelek azért hazavittek magukkal egy 2 milliárd dolláros katonai finanszírozási hitelt és egy raklapnyi (összesen 96 darab) Apache helikopter vásárlására szóló engedélyt.
Biden elnök úrral beszéltem arról, hogyan mozgósítjuk európai kollégáinkat. Pénteken rendkívüli, nem tervezett Weimari háromszög csúcstalálkozót tartunk
– mondta Tusk a lengyel közszolgálati televíziónak adott interjúban kedden késő este. Tusk elmondta, hogy Macront és Scholz-ot is tájékoztatni fogja a Bidennel folytatott megbeszélésről. Az „európai kollégák” mozgósítása azonban nem igazán abba az irányba mutat, hogy Párizs és Varsó szelídítene a hangnemen. Erre utal az is, hogy Andrzej Duda a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: Putyin más államokat is megtámad, ha megnyeri az ukrajnai háborút. „Meg kell őket akadályozni. Meg kell büntetni őket” – mondta a lengyel elnök.
