A moldovai kormány jóváhagyta szerdán a Franciaországgal idén márciusban aláírt védelmi együttműködési megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet – derült ki a miniszterelnöki hivatal sajtószolgálatának online adásából.
A szerződés célja az együttműködés kiterjesztése egy korábbi, 1998-as megállapodás alapján. Az új dokumentum megnyitja a kooperáció lehetőségeit a személyzeti képzésben, a nemzetközi missziókban való részvételben, a légtérellenőrzésben, valamint a technológiacserében és más területeken.
Korábban Franciaország egy Ground Master (GM) 200-as taktikai radart szállított Moldovának az ország légterének ellenőrzésére, továbbá térítésmentesen adott át katonai felszerelést. A köztársaság hatóságai közölték, hogy további két ilyen radart kívánnak vásárolni, hogy az ország teljes területét lefedjék.
Tavaly a moldovai parlament új nemzetbiztonsági stratégiát fogadott el, amelyben Oroszországot nevezték meg a köztársaságot fenyegető legfőbb fenyegetésként. Romániát Moldova stratégiai partnerének nevezték a biztonság és a védelem területén. A dokumentum szerint a köztársaság ezen a téren erősíteni fogja együttműködését más uniós országokkal, valamint az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal és Törökországgal.
A védelmi együttműködésről március elején döntött a két ország elnöke. Akkor a francia elnöki hivatal közleményben tudatta, hogy megerősítette rendíthetetlen támogatását Moldova függetlenségét, szuverenitását és területi integritását illetően.
A bejelentés egy héttel azután történt, hogy a Dnyeszter melléki szakadár terület képviselői védelmet kértek Oroszországtól, amely 1500 katonát állomásoztat az Ukrajnával határos Transznisztriában.
Párizs kijelentette, hogy kész hozzájárulni, amikor eljön az ideje, a konfliktus tartós és békés rendezéséhez. A konfliktus 1992 óta, a Szovjetunió felbomlása óta befagyott, Oroszország ukrajnai inváziója azonban növelte a feszültséget ezen a valamivel több mint 4000 négyzetkilométernyi, 460 ezer lakosú szakadár területen és Moldovában, amely a hibrid támadások felerősödésével néz szembe.
Chisinau elsősorban attól tart, hogy az európai uniós csatlakozásról ősszel esedékes népszavazás és az elnökválasztás előtt a dezinformációs tevékenység felerősödik.
