Gondolhatnánk, hogy ha a világ legnépszerűtlenebb (vagy legellentmondásosabb) vezető politikusairól van szó, akkor Joe Biden amerikai elnök az élen jár – egy új felmérés viszont pont nem ezt bizonyítja. Biden döntéseit akkora rosszallás lengi körül, amilyen a másodi világháború óta nem volt az Egyesült Államokban. Nemzetközi társaihoz képest viszont az amerikai elnök még jó helyen végzett a világ legnépszerűtlenebb vezetőit sorba állító listán.
A Világgazdaság is megírta, hogy régóta nem volt olyan népszerűtlen kancellárja Németországnak, mint Olaf Scholz, akinek a baloldali koalíciója élén sikerült Európa legnagyobb gazdaságát a blokk beteg emberévé változtatnia. A közvéleményhez pedig saját pártja is csatlakozik, amely állítólag már elkezdett új vezetőt keresni. Az USA-ban a szuperkedd óta egyre élesedik a választási versenyfutás: Joe Biden megpróbálta egy heves beszéddel bizonyítani, hogy alkalmas még az ország vezetésére, ám nem sikerült meggyőznie az amerikai népet. A felmérésben részt vevők 64 százaléka úgy gondolja, hogy Bidennek nem kellene indulnia a következő választáson.
A The New York Times felmérése szerint a nyolc legnépszerűtlenebb államfő közül négy európai:
- Olaf Scholz (Németország): 73 százalékos elutasítás
- Emmanuel Macron (Franciaország): 71 százalék
- Jun Szogjol (Dél-Korea): 70 százalék
- Kisida Fumio (Japán): 70 százalék
- Rishi Sunak (Egyesült Királyság): 66 százalék
- Justin Trudeau (Kanada): 59 százalék
- Joe Biden (Egyesült Államok): 54 százalék
- Alexander De Croo (Belgium): 46 százalék
Átlagosan nézve négy fő dolgot lehet említeni, ami ezt az elégedetlenséget okozza: az a bevándorlás, az egyenlőtlenség és a jelenleg hivatalban lévő személyek.
Infláció
Az elmúlt években a világon mindenhol magasra ugrottak az árak. Az európai országokban – ahol közvetlenül érezhető az orosz–ukrán háború hatása – még nagyobb infláció volt, mint az Egyesült Államokban. Az emelkedő árak feldühítik a választókat, haragjukat pedig a vezetők felé irányítják, és rajtuk kérik számon a növekvő számokat.
Az áremelkedéssel és a fizetések stagnálásával úgy érezheti magát az ember, mintha nem kapna, hanem elvennének tőle.
Pont a listavezető Olaf Scholz országában az előrejelzéseknek és az előzetes becsléseknek megfelelően márciusban 2,2 százalékra csökkent az éves infláció, míg februárban 2,5 százalékos ütemet mértek – tehát nem elképzelhetetlen az infláció csökkentése.
Bevándorlás
Az Egyesült Államok és Európa többszörös migrációs és menekültválsággal küzdött az elmúlt évtizedben. Ezek a válságok pedig erős haragot szítottak a kormánypártok ellen. Míg a bevándorlás megoldás lehet a gazdaság növelésére és az infláció leverésére, sokan azért aggódnak, hogy
- a bevándorlók állami forrásokat használnak fel,
- munkát vállalnak,
- alacsonyabb béreket kapnak,
- és megváltoztatják országuk kultúráját.
Az illegális bevándorlás különösen felzaklatja a lakosokat. Svájcban például 2023-ban 1,6 százalékos népességnövekedés volt megfigyelhető, ami nem fordult elő az elmúlt hatvan évben. A kimagasló növekedéshez hozzájárultak az ukrán bevándorlók is.
Egyenlőtlenség
Világszerte a gazdagok egyre nagyobb részét szerezték meg a növekvő bevételeknek. A nagy cégek egyre csak nőnek,
egyes vállalati vezetők több vagyont halmoztak fel, mint egész országok.
Ez pedig egyre növekvő feszült közhangulatot teremt, a lakosok egyre bizalmatlanabbak, mivel úgy érzik, hogy a vezetők kihasználták a hatalmukat arra, hogy meggazdagodjanak. Az elmúlt tíz évben figyelemreméltóan megnőtt a dollármilliárdosok száma. A világ felnőtt lakosságának 1,1 százaléka dollármilliomos, összesen közel 60 millió ember.
Hivatali személyek
A hivatalban lévők jellemzően választási előnnyel rendelkeznek a kihívókkal szemben, de ez az előny idővel csökkenhet. A választók ugyanis hajlamosak belefáradni a vezetőikbe, minél tovább vannak hatalmon – ezt a politológusok „az uralkodás költségének” nevezik. Sok világvezető vagy legalábbis a politikai pártja van jó ideje hatalmon:
Japán kormánypártja az elmúlt hét évtizedben irányította az országot.
A vezetők vagy pártjaik Franciaországban, Kanadában és Nagy-Britanniában hét-tizennégy évig kormányoztak. Az Egyesült Államokban is az elmúlt 15 évből 11-ben demokrata elnökök költöztek be a Fehér Házba. Ez a tendencia azonban nem univerzális, mert például India miniszterelnöke tíz év után is népszerű.
