késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Olaf Scholz a világ legutáltabb politikusa, Bident sokan nyugdíjba küldenék
Gondolhatnánk, hogy ha a világ legnépszerűtlenebb (vagy legellentmondásosabb) vezető politikusairól van szó, akkor Joe Biden amerikai elnök az élen jár – egy új felmérés viszont pont nem ezt bizonyítja. Biden döntéseit akkora rosszallás lengi körül, amilyen a másodi világháború óta nem volt az Egyesült Államokban. Nemzetközi társaihoz képest viszont az amerikai elnök még jó helyen végzett a világ legnépszerűtlenebb vezetőit sorba állító listán.
A Világgazdaság is megírta, hogy régóta nem volt olyan népszerűtlen kancellárja Németországnak, mint Olaf Scholz, akinek a baloldali koalíciója élén sikerült Európa legnagyobb gazdaságát a blokk beteg emberévé változtatnia. A közvéleményhez pedig saját pártja is csatlakozik, amely állítólag már elkezdett új vezetőt keresni. Az USA-ban a szuperkedd óta egyre élesedik a választási versenyfutás: Joe Biden megpróbálta egy heves beszéddel bizonyítani, hogy alkalmas még az ország vezetésére, ám nem sikerült meggyőznie az amerikai népet. A felmérésben részt vevők 64 százaléka úgy gondolja, hogy Bidennek nem kellene indulnia a következő választáson.
A The New York Times felmérése szerint a nyolc legnépszerűtlenebb államfő közül négy európai:
- Olaf Scholz (Németország): 73 százalékos elutasítás
- Emmanuel Macron (Franciaország): 71 százalék
- Jun Szogjol (Dél-Korea): 70 százalék
- Kisida Fumio (Japán): 70 százalék
- Rishi Sunak (Egyesült Királyság): 66 százalék
- Justin Trudeau (Kanada): 59 százalék
- Joe Biden (Egyesült Államok): 54 százalék
- Alexander De Croo (Belgium): 46 százalék
Átlagosan nézve négy fő dolgot lehet említeni, ami ezt az elégedetlenséget okozza: az infláció, a bevándorlás, az egyenlőtlenség és a jelenleg hivatalban lévő személyek.
Infláció
Az elmúlt években a világon mindenhol magasra ugrottak az árak. Az európai országokban – ahol közvetlenül érezhető az orosz–ukrán háború hatása – még nagyobb infláció volt, mint az Egyesült Államokban. Az emelkedő árak feldühítik a választókat, haragjukat pedig a vezetők felé irányítják, és rajtuk kérik számon a növekvő számokat.
Az áremelkedéssel és a fizetések stagnálásával úgy érezheti magát az ember, mintha nem kapna, hanem elvennének tőle.
Pont a listavezető Olaf Scholz országában az előrejelzéseknek és az előzetes becsléseknek megfelelően márciusban 2,2 százalékra csökkent az éves infláció, míg februárban 2,5 százalékos ütemet mértek – tehát nem elképzelhetetlen az infláció csökkentése.
Bevándorlás
Az Egyesült Államok és Európa többszörös migrációs és menekültválsággal küzdött az elmúlt évtizedben. Ezek a válságok pedig erős haragot szítottak a kormánypártok ellen. Míg a bevándorlás megoldás lehet a gazdaság növelésére és az infláció leverésére, sokan azért aggódnak, hogy
- a bevándorlók állami forrásokat használnak fel,
- munkát vállalnak,
- alacsonyabb béreket kapnak,
- és megváltoztatják országuk kultúráját.
Az illegális bevándorlás különösen felzaklatja a lakosokat. Svájcban például 2023-ban 1,6 százalékos népességnövekedés volt megfigyelhető, ami nem fordult elő az elmúlt hatvan évben. A kimagasló növekedéshez hozzájárultak az ukrán bevándorlók is.
Egyenlőtlenség
Világszerte a gazdagok egyre nagyobb részét szerezték meg a növekvő bevételeknek. A nagy cégek egyre csak nőnek,
egyes vállalati vezetők több vagyont halmoztak fel, mint egész országok.
Ez pedig egyre növekvő feszült közhangulatot teremt, a lakosok egyre bizalmatlanabbak, mivel úgy érzik, hogy a vezetők kihasználták a hatalmukat arra, hogy meggazdagodjanak. Az elmúlt tíz évben figyelemreméltóan megnőtt a dollármilliárdosok száma. A világ felnőtt lakosságának 1,1 százaléka dollármilliomos, összesen közel 60 millió ember.
Hivatali személyek
A hivatalban lévők jellemzően választási előnnyel rendelkeznek a kihívókkal szemben, de ez az előny idővel csökkenhet. A választók ugyanis hajlamosak belefáradni a vezetőikbe, minél tovább vannak hatalmon – ezt a politológusok „az uralkodás költségének” nevezik. Sok világvezető vagy legalábbis a politikai pártja van jó ideje hatalmon:
Japán kormánypártja az elmúlt hét évtizedben irányította az országot.
A vezetők vagy pártjaik Franciaországban, Kanadában és Nagy-Britanniában hét-tizennégy évig kormányoztak. Az Egyesült Államokban is az elmúlt 15 évből 11-ben demokrata elnökök költöztek be a Fehér Házba. Ez a tendencia azonban nem univerzális, mert például India miniszterelnöke tíz év után is népszerű.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.