Ukrajna amerikai rakétákkal lőtte a krími hidat
Ukrajna tíz amerikai ATACMS rakétával támadta csütörtökre virradóra a krími hidat – közölte Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter kedden Almatiban, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) katonai tárcavezetőinek tanácskozásán. „Tegnapelőtt este volt a legmasszívabb támadás, tíz ATACMS-szal a krími híd ellen, kevesebb mint kétpercnyi repülési idővel. Az összes rakétát lelőtték. Ennek eredményeként több száz emberéletet sikerült megmenteni” – mondta Belouszov.
A tárcavezető szerint az orosz előrenyomulás minden taktikai irányban folytatódik az ukrajnai fronton, az orosz csapatok kiszorítják elfoglalt állásaikból az ukrán erőket, amelyek Harkiv megyében nyolc-kilenc kilométert vonultak vissza fontos területeken. Megfogalmazása szerint az orosz fegyveres erők májusban 28 települést foglaltak el, az év eleje óta pedig összesen 880 négyzetkilométernyi területet vettek ellenőrzésük alá. Beszámolója értelmében
Kijev csak ebben a hónapban több mint 35 ezer katonát és több mint 2700 egységnyi fegyverzetet veszített.
Egyebek mellett 290 harckocsit, egyéb páncélozott harcjárművet, köztük négy Abramst, hét Leopardot és 13 Bradleyt, valamint 11 repülőgépet és négy helikoptert, továbbá 730 tábori löveget és sorozatvetőt.
Azt mondta, hogy Kijev, miután megfosztották a lehetőségtől, hogy a csatatéren magához ragadja a kezdeményezést, „továbbra is azt demonstrálja nyugati támogatóinak, hogy képes kárt okozni az Oroszországi Föderációnak a polgári infrastruktúra támadásával”. Hozzátette, hogy a június közepén Svájcban megrendezendő konferencia előtt ezeknek az akcióknak az intenzitása növekszik.
Az orosz miniszter beszámolója szerint májusban az orosz fegyveres erők
- több mint 1000 pilóta nélküli légi járművet,
- HIMARS és Vampire sorozatvetők több mint 250 rakétáját,
- több mint 80 Hammer irányított légibombát,
- 50 ATACMS operatív-taktikai rakétát és nyolc SCALP manőverező repülőgépet fogtak el.
Kína megerősítette, hogy nem vesz részt a jövő hónapban Svájcban megrendezendő ukrajnai békekonferencián – közölte négy, az ügyet közvetlenül ismerő forrás. Peking azért utasította vissza a meghívást, mert nem teljesült az a feltétel, hogy mindkét fél, tehát Ukrajna mellett Oroszország is részt vegyen (vagy egyáltalán meghívásra kerüljön). A semleges svájci kormány széles körű részvételre számít a június 15–16-i csúcstalálkozón.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.