A mintegy száz résztvevőből nyolcvanan írták alá a svájci békecsúcs nyilatkozatát - elbukott Zelenszkij terve

Nyolcvan résztvevő ország, és négy európai intézmény írja alá a svájci békecsúcs közös közleményét. Az aláírók listájáról hiányzó országok közé tartozik India, Örményország, Brazília, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Thaiföld, Mexikó és az Egyesült Arab Emírségek. Kína elkerülte a találkozót, és Brazília, amely csak megfigyelőt küldött, szintén nem írta alá magát, kikerekítette az úgynevezett BRICS-országokat, amelyeket az ukrán tisztviselők elengedhetetlennek tartottak ahhoz, hogy szövetségesként toborozzanak Oroszország elszigetelésére irányuló törekvésükben, amelyet kizártak a találkozóból.

India képviselője el is magyarázta miért nem írták alá a nyilatkozatot. Pavan Kapoor államtitkár, aki Indiát képviseli a csúcson azt mondta, csak a mindkét fél számára elfogadható lehetőségek tartós békéhez vezethetnek”. Ezért – tette hozzá – „úgy döntöttünk, hogy kerüljük a közös közleményt vagy bármely más, a csúcstalálkozó során keletkezett dokumentumot.” 

A Bloomberg úgy értelmezi a helyzetet, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy kétnapos svájci csúcstalálkozó után nem tudott megnyerni számos kulcsfontosságú nemzetet a globális délről, ami árnyékot vet a szélesebb körű támogatásra irányuló törekvésére. Vagyis Zelenszkij terve megbukott.

Pavel Slunkin fehérorosz diplomata az X-en sietett is megmutatni egy térképen azt, hogy ki állt ki egyértelműen az ukránok egyoldalú nyilatkozata mellett. 

A békecsúcson Szijjártó Péter rávilágított, hogy Magyarország gyakorlatilag az utolsó európai ország, amely nem szakította meg a kommunikációt Oroszországgal. Nyitva tartja a kommunikációs csatornákat, tárgyalhat Oroszországgal.

A svájci békecsúcs zárónyilatkozatának tervezete „háborúnak” nevezi az orosz inváziót – ezt Moszkva elutasítja –, és felszólít Ukrajna ellenőrzésének visszaállítására a zaporizzsja atomerőmű és az azovi-tengeri kikötők felett.

A békecsúcs nyitóakkordjaként Volodimir Zelenszkij azt mondta, senkinek sincs joga agresszív háborút folytatni szomszédja ellen, és aláásni az ENSZ Alapokmányának egyik alapelvét: a területi integritást. Senki sem fenyegethet nukleáris fegyverekkel, nem áshatja alá a világ és a régiók élelmiszer-, energia- vagy egyéb biztonságát.