Választások 2024: a távol élő franciákat nem érdekli, ki képviseli őket
Új-Kaledóniában éppen bezártak a szavazóhelyiségek, amikor Franciaországban megnyitottak, de a kontinenstől távol élőket nem igazán érdekli, hogy ki képviseli az országot az Európai Parlamentben.
Franciaország tengerentúli területeinek döntő többségén – az erőszaktól szenvedő Új-Kaledóniában, Guayanában, Martinique szigetén és Guadelope-on – alig haladta meg a 10 százalékot az Euronews tudósítása szerint.
Ez messze elmarad az egyénként roppant alacsony 50 százaléktól is, ahányan Franciaországban szavaztak a legutóbbi, 2019-es EP-választáson. Az emberek felét az előzetes felmérések szerint most sem érdekli a választás.
A tengerentúli francia területek közül csak Guayanában emelkedett (0,6 százalékponttal) a részvételi arány – 10,9 százalékra.
A legkevesebben Martinique szigetén fárasztották magukat a megjelenéssel,
ott a szavazásra jogosultak 7,95 százaléka voksolt.
Üdítő kivételt jelentett Saint-Pierre és Miquelon, a Kanada délkeleti partjaitól 25 kilométerre fekvő, összesen nyolc szigetből álló két szigetcsoport, ahol 18,85 százalékos volt a részvételi arány – 6 százalékponttal kevesebb, mint öt éve.
Franciaországban több mint 49,5 millió szavazásra jogosult adhatja le a voksát a 81 EP-képviselőre a választás utolsó napján. A felmérések szerint a legnagyobb esélyes a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés, amely várhatóan messze Emmanuel Macron elnök pártja előtt végez majd – emlékeztetett a France 24.
A BBC összefoglalója szerint a Nemzeti Tömörülés legfőbb vonzereje a 28 éves vezetője, Jordan Bardella volt, aki az európai kampányt is vezette.
A kormány olyannyira komolyan vette Bardellát, hogy Gabriel Attal miniszterelnök csatlakozott hozzá egy személyes vitában.
