Van még egyáltalán holtszezon a turizmusban?
A koronavírus-járvány, az évekig tartó bezártság és az otthoni munkavégzés elterjedése megváltoztatta az utazási szokásokat világszerte. Egyre többen és többen utaznak, szinte már meg sem lehet különböztetni a főszezont a többitől.
Ez egyre nagyobb problémát okoz a népszerű turistaközpontokban, naponta érkeznek hírek arról, hogyan próbálnak küzdeni a túl sok vendég ellen. A Kanári-szigeteken tömegek tüntettek, Amszterdamban megtiltották új szállodák építését, Japánban pedig mesterséges akadályokkal gátolják a Fudzsi fényképezését, mert nem bírnak a tömeggel.
A számok határozzák meg a csúcsidőszakot
„Egyre nagyobb a globális turistaforgalom” – ismerte el a CNN-nek Olivier Ponti, a spanyol utazási adatelemző ForwardKeys igazgatója.
Még mindig van pár csúcsszezon, és ezek nagyon forgalmasak, de a többi időszak is egyre inkább az
– tette hozzá.
A cég legutóbb három népszerű nyaralóhelyet vizsgált, hogy megállapítsa, melyik a főszezon: Thaiföldet, Hawaiit és a Maldív-szigeteket. A látogatók éves számát elosztották 12-vel, és kiderült, hogy több mint 7-7 százalékuk érkezett az országba a korábban elő- vagy utószezonnak minősülő hónapokban is. „Egyszóval ezeken a helyeken már nincs holtszezon” – foglalta össze Ponti az eredményt.
A klímaváltozás a legfőbb faktor
A legtöbben úgy határozzák meg a holtszezont, hogy akkor a legpocsékabb az idő az adott helyen, vagyis nem érdemes odautazni.
A klímaváltozás azonban újradefiniálta a pocsék idő fogalmát, hűvösebb éghajlatú helyekre űzi a turistákat.
Ezt erősítette meg a nemzeti turisztikai szervezeteket tömörítő Európai Utazási Bizottság (European Travel Commission – ETC) által tavaly nyáron, a brutális hőhullám idején készített felmérés, amelyből kiderült, hogy az előző évhez képest 10 százalékkal visszaesett azoknak a száma, akik június és november között terveztek a Földközi-tenger térségében pihenni, és majdnem 8 százalékukat aggasztja az extrém időjárás a kontinensen.
A hőhullámok pedig idén is folytatódnak a dél-európai országokban, az érdeklődés ezért egyre inkább az északiak, például Dánia és Svédország felé irányul.
A klímaváltozás Ázsiában is hatással van a turistaszezonokra. Nepálban például erősebb a monszun, gyorsabban olvad a hó és a gleccserek, gyorsabbak a hegyi patakok, ezért bizonyos turistaútvonalak egyszerűen már nem, vagy csak rövidebb ideig használhatók.
A főszezonnak azért megvannak az előnyei
Megvannak azonban az előnyei annak is, ha valaki ragaszkodik hozzá, hogy főszezonban utazzon. Elsősorban az infrastruktúrát illetően: több helyen a légi járatok és a vonatok ilyenkor gyakrabban járnak – vagy csak ilyenkor járnak. A holtszezonban sok helyen korlátozott ideig vannak csak nyitva a boltok és éttermek, esetleg teljesen be is zárnak, miután lement a legnagyobb roham.
„Ha valaki ragaszkodik hozzá, hogy akkor utazzon, amikor arra a legtökéletesebb az időjárás, akkor igen, ezért felárat fog fizetni. A másik felár, amelyet fizetni fog, az a tény, hogy a hely zsúfolt lesz, és mindenhol sorok és sorban állások várnak rá, és nehezen tud majd foglalást szerezni” – mondta az amerikai hírtelevíziónak Ged Brown, a kimondottan holtszezonbeli utazásokra specializálódott Low Season Traveller tulajdonosa.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
