Választások 2024: történelmi bukás előtt az európai zöldek
A zöld pártok okkal aggódnak: a német exit pollok történelmi vereséget jeleznek – tarthatnak attól, hogy az európai környezetvédelmi törekvések kevésbé lesznek fontosak a döntéshozatalban.
Az első felmérések szerint a Zöldek Németországban 8,5 százalékpontot esett vissza a legutóbbi választás óta, a 2019-es 20,5 százalékról 12 százalékra. Úgy tűnik, hogy nagy veszteségeket szenvedtek el a 30 év alattiak körében, ők az AfD és más új pártalakulatok felé mozdultak el – áll a német közszolgálati műsorszolgáltató elemzésében.
Süket fülek
A háborúk és az infláció háttérbe szorította a klímaváltozást a politikai napirenden, így az európai zöld politikusok jobb híján a demokráciát helyezték kampánystratégiájuk középpontjába. Ellenzéki erőként pozicionálták magukat a környezetszennyezés csökkentését és az élővilág védelmét célzó szabályok háttérbe szorítását szorgalmazó szélsőjobboldali pártokkal szemben.
Ezt az üzenetet hangoztatták kampánykörútjaikon, s ezt visszhangozták a hivatalosan egyik pártot sem támogató fiatal klímaaktivisták is.
Az üzenet azonban nem talált meghallgatásra a szavazóknál, ők már a radikális jobboldal felé nyitottak.
Németországban, ahol a Zöldek koalíciós tagja a szövetségi kormánynak, már korábban is nagy veszteségeket jósoltak. Az év eleji közvélemény-kutatások szerint Franciaországban és Olaszországban is mandátumokat veszítenek. A zöld politikusok azzal védekeztek, hogy 2019-ben is legyőzték a közvélemény-kutatásokat, és ma este is ezt kívánják tenni.
Változott a helyzet
A politikai tájkép azonban drámaian megváltozott a legutóbbi választások óta, amikor az olyan figurák, mint Greta Thunberg, az utcára vonultak, és a választók fogékonyak voltak a klímaváltozás veszélyeire. Brüsszel is zöldprogrammal állt elő, ám ennek túlkapásai feldühítették a gazdákat, és sorozatossá váltak az agrárszektor tiltakozó akciói. Ennek az lett az eredménye, hogy
a választások előtti hónapokban az európai vezetők számos éghajlatvédelmi intézkedést elvetettek.
A kutatások szerint nem is azzal van a gond, hogy a szavazók az egyes éghajlat-politikákkal állnak szemben, sokkal inkább az, hogy más témák váltak számukra fontosabbá. Az persze kétségtelen, hogy a szavazók azért belegondoltak abba, hogy vajon kinek is kell majd kifizetnie ezek költségét.
