A harapófogó, Scholz és a migránsok – elérkezhet a Wilkommenskultur vége
Nem kaphat itt védelmet, aki bűncselekményt követ el, az erőszakos migránsoknak nincs keresnivalójuk Németországban –
ezek a szavak nem az AfD tömegrendezvényén, vagy éppen egy söröző pultjánál hangzottak el, hanem a Bundestagban mondta Olaf Scholz német kancellár. A 65 éves politikus kommunikációja „szélkakasként” fordult, ugyanis
korábban éveket töltött Németország „nyitott ajtók” politikájának megalkotásával.
Az persze nagy kérdés, hogy mindössze kampányfogásról van-e szó, amivel az AfD vitorlájából igyekszik a kancellár kifogni a szelet, vagy pedig tényleges változás kezdődött el nála.
El kell mozdulni a mélypontról
A hárompárti koalíció népszerűségének mélypontján van, így
Scholz akár „minden mindegy” alapon is megpróbálkozhat támogatottságának újjáépítésével.
A lakosság elsősorban a migránsbűnözés és a menedékkérők számának ismételt meredek emelkedése miatt egyre elégedetlenebb. Ennek megfékezése érdekében a német kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az erőszakos cselekményeket a közösségi médiában dicsérő külföldiek kitoloncolását. Ez egy politikai reakciónak tekinthető arra, hogy egy afgán gyanúsított meggyilkolt egy rendőrtisztet, ami valósággal sokkolta a társadalmat. A támadást követően néhány radikális iszlamista az interneten méltatta a gyilkosságot, ami tovább szította a felháborodást.
Megfigyelők szerint ez egy kétségbeesett, és valószínűleg hiábavaló kísérlet az AfD felemelkedésének ellensúlyozására, miután a múlt havi európai parlamenti választások eredménye félreérthetetlen vészjelzést küldött a német kormánykoalíció számára. Az AfD minden idők legjobb eredményét, míg Scholz szociáldemokratái rekord gyengén szerepeltek.
Németország továbbra is a világ egyik legbiztonságosabb országa, az erőszakhullám egy 83 milliós államban indult el, azonban az is tény, hogy a közelmúlt támadásai valóban rávilágítottak a migránsok jelentette veszélyre.
Biztosan bizonytalan
A németországi bűncselekmények száma tavaly 6 százalékkal nőtt 2022-hez képest, és míg Németország lakosságának körülbelül 15 százalékát teszik ki a külföldiek, tavaly
az összes bűncselekmény 41 százalékát követték el bevándorlók.
Még egy érdekes adat: a közelmúltban a késsel elkövetett támadások száma jelentősen megugrott: 2021 és 2023 között mintegy 40 százalékkal nőtt, elérve a 14 ezret.
Valószínűsíthetően a statisztika hatására változott Nancy Fraeser kommunikációja is. A német belügyminiszter korábban az „integrációs felgyorsításáról beszélt, mára egészen határozottan jelentette ki, hogy »az iszlamista agitátorok nem tartoznak Németországhoz«.
De mi lesz a joggal?
Korántsem biztos, hogy a kitoloncolásról szóló törvényjavaslat kiállja az alkotmányosság próbáját, az ugyanis sértheti a szólásszabadságot.
Ugyanakkor egyetlen jogszabály nem fékezi majd meg a gyűlöletbeszédet az interneten, ugyanis az iszlamista agitátorok jó része német állampolgár, nem pedig külföldi. Ráadásul a menedékjogot kapott migránsok védve vannak a kitoloncolástól. Kitoloncolni csak a normál vízummal érkezőket lehet, ha biztonságos országból származnak – Szíria és Afganisztán pedig nem biztonságos a német hatóságok szerint. Németországban jelenleg összesen 230 ezer embert lehetne kiadni. A kormány többségben duldung, azaz „megtűrt” státuszt adott nekik, de ezeknek mindössze 6 százaléka származik Afganisztánból és Szíriából.
Látszik tehát, hogy
a törvény önmagában szinte semmit sem old meg, legfeljebb a választók felé jelezheti a kormány politikájának változását.
Mindössze egy év van a szövetségi választásokig, de már az is nagy eredmény lesz, ha Scholz pozícióban marad addig, a következő voksolás eredményét pedig már most borítékolni lehet.
