A magyar csipszadó úttörő volt Európában
A csipszadó bukását vizionáló sajtóinformációkat kritizálta Facebook-oldalán a Pénzügyminisztérium (PM) a 2011-ben létrehozott népegészségügyi termékadóról szóló tények közzétételével.
Jelentős összeg folyt be az egészségügybe
A PM felidézte, hogy a csipszadót azért hozták létre, hogy az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek fogyasztását mérsékeljék, és az ebből befolyó adóbevételeket teljes egészében egészségügyi célokra fordítsák. Mint írják, az intézkedés bevált, hiszen az adó bevezetése óta 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, és csak idén további 90 milliárd forint folyt be. Ezért a tárca szerint
akik a népegészségügyi termékadót támadják, több százmilliárd forintnyi bevételt vonnának el az egészségügytől.
Arra a kritikára, hogy az adó ellenére nőtt az egészségtelen termékek fogyasztása, felidézik, hogy 2010 óta 40 százalékkal nőtt hazánkban a kiskereskedelmi forgalom, tehát az elmúlt évtized növekvő gazdasági teljesítményének, a magasabb foglalkoztatásnak és az emelkedő reálbéreknek köszönhetően minden termékből többet fogyaszthattak a családok – az egészséges és a csipszadós termékekből is.
Csak évekkel később nőtt az egészségtelen termékek fogyasztása
Ugyanakkor az adó bevezetése után csökkent az egészségügyi kockázatot jelentő termékek fogyasztása, növekedés csak évekkel később volt tapasztalható.
A csipszadó bevezetése nélkül tehát nemcsak kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, hanem mára még több egészségtelen termék fogyna a boltokból.
A PM arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar csipszadó úttörő volt Európában, több ország számára is mintaként szolgált. Jól illeszkedik a versenyképes magyar adórendszerbe, amely a munkát terhelő adókat csökkenti, az ország kiadásaihoz szükséges bevételeket pedig elsősorban a fogyasztási típusú adókból biztosítja.
