Vége a titkolózásnak, az akkumulátortüzek után bekeményít a kormány
Az elektromos autók (BEV) ellen fordult a közhangulat Dél-Koreában az utóbbi napokban-hetekben történt a katasztrófák következtében. A helyzet súlyosságát jól jellemzi, hogy hétfőn már kormányzati szinten foglalkoztak az elektromos autókkal kapcsolatos veszélyforrások – kiemelten a lítiumakkumulátorok – kezelésével.

A találkozót a környezetvédelmi miniszterhelyettes vezette, az egyeztetésen a Reuters információi szerint a közlekedési, az ipari tárca mellett a katasztrófavédelem vezetői is részt vettek.
Nevesíteni fogják az akkumulátorbeszállítókat
Az egyik megvitatott téma az volt, hogy az eddigi megengedő szabályokat sutba vágva tegyék kötelezővé az elektromos autók gyártóinak, hogy hozzák nyilvánosságra a modelljeikben alkalmazott energiatárolók gyártóinak a nevét.
A jelenlegi törvények szerint az autógyártóknak csupán az alapvető adatokat kell közölniük, ide tartozik a típus és a főbb műszaki paraméterek, de az akku gyártója és származási helye üzleti titkot képezhet.
A szabály értelmét nehéz megfejteni, mindenesetre a cégek eddig gondosan kerülték a nyilvánosságot,
ám a keddre az autógyártókkal kibővített minisztériumi megbeszélést meg sem várva a Hyundai kiterítette a kártyáit. Az ország vezető járműgyártója honlapján közzétette a 13 jelenleg is kapható elektromos modelljéhez beszállító akkumulátorgyártók nevét. A listán három név,
- az SK On,
- az LG Energy Solution
- és a CATL szerepel.
A két dél-koreai cég közül is az Iváncsán is gyártóbázissal rendelkező SK Ont preferálja a Hyundai, nyolc modelljébe ennek a termékeit szereli. A Debrecenben építkező kínai CATL egyedül a Kona Electrichez szolgáltat erőforrást. A Hyundai testvérvállalata, a Kia is jelezte, hamarosan közzéteszi az akkugyártók listáját, várhatóan azon is ezekkel a nevekkel találkozhatunk majd.

A tűzesetekre reagálva a cégek olyan monitorozó rendszerek kidolgozását és beépítését is tervezik, amelyek – ha észlelik a bajt – még idejében közbe tudnak avatkozni. A két koreai cég ezzel elébe megy a törvénymódosításnak, amely várhatóan az importált modellekre is előírja a közzétételi kötelezettséget.
A Mercedes együtt érez a károsultakkal, de inkább terel
Akkor viszont a legutóbbi, augusztus 1-jén történt tűzvész okozójáról, a Mercedes-Benz EQE-ről is meg lehet tudni, hogy hol és ki hibázott: az autó vagy az akkumulátor gyártója. Egy ilyen autó lobbant lángra Incheon egyik illusztris lakóparkjának garázsában, a tűz átterjedt az egész szintre, 140 jármű vált a lángok martalékává.
A városi tűzoltók öt kocsival vonultak ki, 170-en több mint nyolc órán át küzdöttek a lángokkal, ám mire megfékezték, a garázs fölötti 46 apartman lakhatatlanná vált, 121 embert ki kellett költöztetni, huszonhárman kerültek kórházba füstmérgezési tünetekkel – írja a The Korea Times. A térfigyelő kamerák szerint
a Mercedes nem is volt töltőn, az utastere telt meg előbb füsttel, majd robbanás következett, s onnan a tűz villámgyorsan átterjedt a szomszédos parkoló kocsikra.
A Mercedes importőre sajnálatát fejezte ki, és mindenben együttműködik a vizsgálatot végző hatóságokkal. Azt viszont a törvényre hivatkozva megtagadta, hogy az akku gyártóját megnevezze.
Életveszélyesek az elektromos rollerek is
A lítiumos akkumulátorok különösen érzékenyek a magas hőmérséklete, celláik nagy energiasűrűsége miatt a bennük keletkezett tűz nehezen elfojtható, viszont gyorsan terjed. A lítiumakkumulátorok jellemzően töltés közben hevülnek fel annyira, hogy lángra lobbanjanak, de az incheoini esetben vélhetően gyári hiba vagy más tényezők játszhattak közre ebben.

A katasztrófavédelem adatai szerint az akkumulátortüzek száma és súlyosságuk az utóbbi években nőtt: amíg 2018-an csak három elektromos autót lobbantott lángra az akkumulátora, addig tavaly már 72 esethez kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. A legutóbbi eset után egy törvényjavaslat is született a parkolókban lévő tűzvédelmi eszközök számnak emeléséről.
Érdekesség, hogy az elektromos rollerek még a villanyautóknál is sokkal tűzveszélyesebbek. Dél-Koreában 2019-től 2023 végéig 467 kétkerekű fogott tüzet, négyen meghaltak és 64-en megsebesültek. A tüzek 57 százaléka töltés közben pattant ki.
Robbanás 23 áldozattal az akkumulátorgyárban
Az eddigi legsúlyosabb akkumulátorokkal összefüggő katasztrófa idén június 24-én, a Szöultól 50 kilométerre délnyugatra fekvő Hwaseong városában lévő Aricell akkumulátorgyárban történt. Az üzemet déltájban robbanás rázta meg, 23-an vesztették életüket, köztük két koreai, a többi áldozat kínai és laoszi vendégmunkás volt.

A robbanás a 35 ezer lítiumakkumulátort tároló raktárban történt, az áldozatokkal nem is a tűz, hanem a mérgező gázok belélegzése végzett, ehhez 15 másodperc is elegendő volt. Az eset kivizsgálása folyamatban van, de az már leszűrhető, hogy a biztonsági intézkedések be nem tartása vezetett a tragédiához.


