Lukasenka felkészíti a népét a távozására
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Rosszija 1 tévécsatorna híradójának adott interjúban kijelentette, hogy felkészíti a köztársaság polgárait a lemondására.
„Mindenki a következőképpen gondolkodik: 30 év sok idő, és csak néhány ember dolgozik (elnökként) 30 éven át. És az emberek megszokták őt és senki mást. Ez tévedés. Én felkészítem az embereket a lemondásomra, nem akarok csalódást okozni vagy kudarcot vallani” – ismertette az interjúnak ezt a részletét az orosz TASZSZ hírügynökség.
Lukasenka emlékeztetett, hogy módosították a fehérorosz alkotmány a változásokhoz.
De nem forradalomként akarjuk a változásokat. Én az evolúciós, de nem a forradalmi változások híve vagyok. És az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy felépítsük azt, amit most látnak
– tette hozzá az elnök.
Lukasenka 1994 óta van hatalmon, és az persze nagy kérdés, hogy mikor tervezi a távozást. Az állami média ugyanis februárban még azt közölte, hogy indulni fog a 2025-ben rendezendő elnökválasztáson.
Ígérgeti, ígérgeti
Az elnök már a múltban is többször meglebegtette a távozását, de ez eddig még mindig elmaradt. Jövőre már hetedszer választanák meg, és szigorúan ellenőrzött választásra lehet számítani, a rezsim nem akarja megengedni, hogy megismétlődjenek a 2020-as tömegtüntetések.
Az elnök által is említett alkotmánymódosítást 2022 februárjában hagyták jóvá népszavazáson, a változtatások között szerepelt a volt elnökök élethosszig tartó bírói mentelmi joga, valamint a Lukasenka elnök utódaira vonatkozó kétszer ötéves elnöki mandátumkorlátozás bevezetése.
Van megoldás
Legszorosabb szövetségese, Oroszország állítólag elszabadult hajóágyúnak tekinti Lukasenkát, és nyomást gyakorol rá, hogy korlátozza a hatalmát. Elemzők szerint elképzelhető, hogy Lukasenka úgy kerüli meg a problémát, hogy lemond, korlátozza az elnöki hatalmat, és átveszi az alkotmánymódosítással létrehozott Összfehéroroszországi Népi Gyűlés, a törvényhozással párhuzamosan működő új kormányzati szerv elnöki posztját.
Az új szervezet ugyanis igen széles jogköröket kapott, kinevezi például a választási bizottságok tagjait, háborút indíthat és jogi eljárással elmozdíthatja az államfőt.
Az említett interjúban a fehérorosz elnök beszélt a csapatösszevonásról is az ukrán határon, valamint az ukránok kurszki betörésének esetleges következményeiről, nukleáris csapásról.
