Egy gyönyörű barátság kezdete? - Putyin összehozta Hszi Csin-pinget és Modit
Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a szerdán Oroszországban tartott BRICS-csúcstalálkozón megmutatta: félre tudják tenni az évek óta tartó ellenségeskedést, és képesek harmonikus kapcsolatot kialakítani. Vlagyimir Putyin orosz elnök számára ez stratégiai győzelemmel ér fel – értékeli a helyzetet a Reuters.
Hszi és Modi öt éve nem folytattak hivatalos megbeszélést, tárgyalásuk a csúcstalálkozó egyik fénypontja volt. Putyin számára ez kapóra jön, hiszen demonstrálni tudja, hogy a Nyugat nem tudta elszigetelni Oroszországot az ukrajnai háború miatt.
A csúcs záróközleménye számos olyan projektet sorolt fel, amelyek célja a BRICS-országok közötti kereskedelem megkönnyítése – beleértve a blokkon belül formálódó alternatív fizetési rendszert. A szöveg aonban nem tartalmaz se részleteket, se határidőket. A világ két legnépesebb országának vezetője két nappal ezelőtt állapodott meg arról, hogy feloldják a himalájai határon négy éve fennálló katonai patthelyzetet.
A két ország és a két nép alapvető érdeke, hogy Kína és India helyesen fogja fel a történelem menetét és a kapcsolataik fejlődésének irányát
– mondta Hszi a CCTV kínai állami televízió szerint.
Válaszul Modi azt mondta Hszinek, hogy a békének és a stabilitásnak a határukon való fenntartása prioritás kell hogy legyen, és hogy a kölcsönös bizalom, tisztelet és érzékenység kell hogy legyen a kapcsolat alapja.
Üdvözöljük a megállapodást az elmúlt négy év során felmerült kérdésekben
– mondta Modi Hszinek a Doordarshan indiai állami televízió által sugárzott tudósításban.
Ezek diplomáciai közhelyeknek tűnnek, ám a két nagyhatalom évekig szóba se állt egymással. Az első számú vezetők ilyen gesztusai, nyilatkozatai történelmi fordulatatot vetítenek előre a két nagyhatalom viszonyában.
BRICS-történelem
A BRIC rövidítést 2001-ben a Goldman Sachs akkori vezető közgazdásza, Jim O’Neill alkotta meg egy elemzésében, amely kiemelte Brazília, Oroszország, India és Kína hatalmas növekedési potenciálját ebben az évszázadban.
- Oroszország, India és Kína végül formálisan is megalakította a szervezetet, majd
- Brazília, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott hozzájuk.
- Szaúd-Arábia hivatalosan még nem csatlakozott,
- Törökország a közelmúltban adta be csatlakozási kérelmét.
A szervezet ma a világ népességének 45 százalékát, a világgazdaság 35 százalékát képviseli. A mostani, az oroszországi Kazanyban tartott csúcstalálkozó egybeesett a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves washingtoni találkozójával – nyilván nem véletlenül.
Jim O’Neill, szerint a látszólagos összeborulás ellenére Kína és India viszonya korántsem válik felhőtlenné ezt követően.
Számomra úgy tűnik, hogy ez alapvetően egy szimbolikus éves találkozó, ahol a fontos feltörekvő országok összegyűlhetnek, és demonstrálhatják, hogy milyen jó valaminek a részese lenni, amiben nem vesz részt az USA
– mondta O’Neill a Reutersnek.
Az ukrán háború is napirenden volt – Putyin nem enged
Az orosz elnök több mint 20 vezetőt látott vendégül a Volga partján fekvő Kazany városában tartott, köztük a blokkba Törökország felvételét nemrég kérő Erdogan elnököt, de ott volt Maszúd Peszkian iráni elnök is. Modi a nyilvánosság előtt közölte Putyinnal, hogy békét akar Ukrajnában. Hszi zárt ajtók mögött tárgyalt az ukrajnai háborúról a Kreml vezetőjével, akárcsak az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohammed bin Zajed Al Nahjan sejk, aki felajánlotta, hogy közvetít a háborúzó felek között.
A csúcstalálkozó 43 oldalas záróközleménye a geopolitikától és a kábítószertől kezdve a mesterséges intelligencián át egészen a nagymacskák védelméig terjedt, de például csak egyetlen egy árva mondat szerepelt Ukrajnáról.
Elismeréssel vesszük tudomásul a közvetítésre és a jószolgálati tevékenységre vonatkozó releváns javaslatokat, amelyek célja a konfliktus békés megoldása párbeszéd és diplomácia útján
– áll a kazanyi nyilatkozatban.
A legkeményebb megfogalmazás a Közel-Keletre vonatkozott, tűzszünetre szólított fel a Gázai övezetben és Ciszjordániában, és elítélte a „humanitárius műveletek, létesítmények, személyzet és elosztópontok elleni izraeli támadásokat”.
Kína és India kibékítése stratégiai érdeke Vlagyimir Putyinnak.
A két feltörekvő, kontinensnyi ország vásárolja meg az orosz kőolajexport 90 százalékát, tőlük származik az orosz devizabevétel túlnyomó része. Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia után.
A csúcson részt vevő állam- és kormányfők ugyan kijelentették, hogy a BRICS intézményi fejlődését szeretnék elérni, arról azonban kevés szó esett, hogy a szervezet bővül-e, vagy nem. Putyin közölte, hogy több mint 30 állam jelezte érdeklődését a csoporthoz való csatlakozás iránt.
