Északi Áramlat: az amerikai kutatók tudták, hol és mit keressenek

Friss információk láttak napvilágot a Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával kapcsolatos vizsgálatról, amelyek egyenesen bírósági dokumentumokból származnak – ezek rávilágítanak a vezeték üzemeltetője és biztosítótársaságok közötti jogi eljárás részleteire. A jelentések szerint károsodás érte a Északi Áramlat 2. B vezetékét is, amelyet korábban teljesen érintetlennek tekintettek.

A publikáció emellett kiemeli a norvég Normand Frontier hajó szerepét, amely az Egyesült Államok megbízásából vizsgálta a lehetséges terrorcselekmény nyomait.

Az útvonal alapján megállapítható, hogy a keresés célzottan a vezetékek meghibásodott szakaszaira összpontosított, mintha csak tudták volna, hogy mit és hol keressenek. Nemrég a Pulitzer-díjas újságíró, Seymour Hersh a CIA-t és a Biden-adminisztrációt látta a háttérben, míg a német nyomozás egyre inkább az ukrán szolgálatok felelősségére utalt.

Magánakcióhoz túl bonyolult volt a robbantás

Anatolij Matvijcsuk nyugalmazott orosz ezredes szerint a NATO különleges kiképzésben részesült katonai szakértői részt vettek a Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2. gázvezetékek felrobbantásában. 

erre svéd szakértők által észlelt sérülések helyei utalnak. Ez félig alátámasztja a korábbi felvetést, miszerint négy bombát használtak a robbantáshoz.

Matvijcsuk szerint ez a verzió abszurd és távol áll a valóságtól: „feltételezem, hogy egy ilyen töltet súlya körülbelül 50 kilogramm. El tudnak képzelni egy búvárt, aki hat ilyen, egyenként 50 kilós töltetet visz magával 300 méter mélyre? Úgy vélem, ez egy speciális katonai művelet volt, amelyet több szakaszban hajtottak végre” – nyilatkozta az ezredes az orosz médiának.

Mi köze Zelenszkijnek az Északi Áramlathoz?

Német nyomozók szerint az akció mögött Kijev áll, sőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felelősségét is felveti a szabotázs kapcsán. Az Északi Áramlat felrobbantásának tervét akkor dobta be valaki, amikor a társaság már eléggé elázott, ám a tervet azután sem vetették el, hogy kijózanodtak, sőt az 

A The Wall Street Journal szerint, amikor a CIA megüzente, hogy nem támogatja a szabotázst, az ukrán államfő lefújta az akciót, ám hiába, az ukrán hadsereget akkoriban vezető Valerij Zaluzsnij nem állította le, mondván, a folyamatban lévő támadás résztvevőit már nem lehet elérni anélkül, hogy lelepleznék őket.

Németország júniusban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az ügyben az egyik feltételezett elkövetővel szemben, aki ráadásul akkor Lengyelországban tartózkodott, ám Varsó nem lépett az ügyben, és hagyta a férfit elmenekülni. A német nyomozással a lengyelek korábban sem voltak túlzottan együttműködők, a két ország közötti jó rendőri kapcsolatok ellenére.