Parlamenti dömping: viták helyett határozatok elfogadásával telt a hétfő
Nemzetközi egyezményekről, valamint a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban hozott határozatot az Országgyűlés hétfőn.
Hétfőn az országgyűlés több adóügyi témában is döntést hozott:
- a Magyarország és az USA közötti, jelentések cseréjéről szóló javaslatot 177 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el;
- a Magyarország és Svájc közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény módosítását 165 igen szavazattal és 14 tartózkodás mellett hagyták jóvá;
- a Magyarország és a Szerbia között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, módosított jegyzőkönyv kihirdetését pedig 180 szavazattal fogadták el.
Pofozkodás készül hétfőn a magyar országgyűlésben: szokatlan időpontra tűzték ki a parlamenti ülést
Még 2020 márciusában, koronavírus, majd 2022 májusától az orosz–ukrán háború miatt jelentették be Magyarországon a veszélyhelyzetet. Az Országgyűlés hétfőn nagy valószínűséggel ismét felhatalmazza a kormányt, hogy meghosszabbítsa ezt az állapotot.
Az amerikai jelentéscseréről szóló határozat fő célja a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása a tengerentúli hatóságokkal. A megállapodás alapján a magyar adóhatóság kölcsönösen, automatikusan kicseréli az amerikai partnerhatósággal a területén adóügyi illetékességgel rendelkező, adatszolgáltatás alá eső, multinacionális vállalatoktól kapott országonkénti jelentéseket.
Ezzel szemben a Svájci Államszövetség 2021-ben kezdeményezte a magyar–svájci adóegyezmény módosítását azért, hogy a két állam között hatékonyabb legyen az adóelkerülés elleni fellépés.
A módosítás része az új nemzetközi sztenderdek átvétele, így a kölcsönös egyeztetési eljárásokról szóló cikk módosítása, valamint az egyezmény biztosította kedvezmények garanciális szabályának beillesztése. A svájci fél kérte emellett a globális minimumadóra történő utalás felvételét is. Az egyezményt módosító jegyzőkönyv aláírása július 12-én történt meg Budapesten. A jegyzőkönyvek megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményének, valamint jól szolgálják a befektetők érdekeit és az adóügyi átláthatóságot is.
Magyar–georgiai közös beruházásokról döntött a parlament
A Magyarország és Georgia között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot 166 igen, 14 nem szavazattal fogadták el.
A módosítás célja a gazdasági, azon belül a beruházási kapcsolatok építése, kedvezőbbé tétele, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, az ott termelt profit hazahozatala. A megállapodás előírja a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását az indokolt kivételek megjelölésével, például integrációk során nyújtott kedvezményeknél.
Rendelkezik továbbá a keletkezett jövedelmek átutalásáról, az esetleges államosítás esetén követendő gyakorlatról. A megállapodás szabályozza a szerződő felek, valamint a beruházó és az állam közötti viták rendezésének módjait.
Hozzájárult a veszélyhelyzet meghosszabbításához a parlament
Az Országgyűlés 130 igen, 49 nem szavazattal elfogadta a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását.
A jogszabály alapján az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a november 19-én lejáró veszélyhelyzetet további 180 nappal 2025. május 18-ig meghosszabbítsa.
Az indoklás szerint a hosszabbításra azért van szükség, mert az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen a menekültügyi, a gazdasági és az energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.
Újra összeül a parlament, fontos témák kerülnek terítékre
Az Országgyűlés kétnapos ülésbe kezd hétfőn. Többek között a 2023-as zárszámadást is elkezdi tárgyalni.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
