Trumpra készülve: Európa sietve foltozza be saját védelmét – a közös projekthez külső partnerek is csatlakoznának
Az Európai Unió tagállamai egy 500 milliárd eurós közös védelmi projektekre és fegyverbeszerzésekre szánt alap létrehozásáról tárgyalnak, amely a kötvénypiacokat használná fel a kiadások növelésére – mielőtt a Fehér Házba visszatérő Donald Trump megvonná a kontinensnek nyújtott katonai támogatást az évtizedek óta elmaradó védelmi kiadások miatt.
Trump fenyegetése, hogy visszavonja Amerika biztonsági garanciáit az alulköltekező NATO-szövetségesektől, arra ösztönözte az európai fővárosokat, hogy radikálisabb védelmi finanszírozási lehetőségeket vizsgáljanak meg, beleértve a közös hitelfelvételt is.
A most bemutatott terv azonban egy olyan alapra összpontosítana, amelyet nem az EU egésze, hanem csak a résztvevő országok finanszíroznának, nemzeti garanciáival fedezett kötvények kibocsátásával.
A modell, amely nyitott lenne olyan blokkon kívüli államoknak is, mint az Egyesült Királyság és Norvégia, nagyobb teret biztosítana a rugalmas és általános fegyverkezésre és a közös védelmi projektekre.
Európa már régóta birkózik azzal, hogyan növelje a védelmi kiadásokat, hogy
- egyrészt fenntartsa az Ukrajnának nyújtott támogatást;
- másrészt felkészüljön Trump számára, aki figyelmeztetett, a „nem fizető NATO-tagokat” nem fogja megvédeni.
Brüsszel és a tagállamok a közelmúltban számtalan módját vizsgálták meg egy ilyen projekt finanszírozásához, a most bemutatott kormányközi alap pedig a legambiciózusabb lehetőségként jelent meg, amely egyben a legstabilabb támogatást is biztosíthatná.
Közös pénztárcát nyit Európa
A tárgyalásokban részt vevő európai tisztviselők szerint a terveket már felvetették az Egyesült Királyságnak, de London még nem kötelezte el magát a részvétel mellett. A brit kormány azonban nyitott a kezdeményezésre, és üdvözölte a törekvéseket.
A projekt megalapozásához az Európai Beruházási Bankot technikai szerepvállalásra kérnék fel, amely segítene a különleges célú gazdasági egység (SPV) igazgatásában és a kincstári funkciók kezelésében.
A védelmi célú „eurókötvények” kibocsátására irányuló korábbi javaslatokkal ellentétben – amelyek közös hitelfelvételt a fiskálisan konzervatív uniós országok elleneztek – az alapban való részvétel önkéntes lenne, és nyitva állna a nem uniós országok előtt is.
A közös pénzeszközök katonai célokra történő felhasználására vonatkozó uniós korlátozások ezért nem lennének alkalmazandók, és a katonai szempontból semleges tagállamok, például Ausztria, Málta, Írország és Ciprus a terv megvétózása nélkül is kivonulhatnának a projektből.
Trump győzelme hideg zuhanyként ért sok tagállamot, emiatt pedig végre lendületet kapott a közös európai védelem fejlesztése. Sajnos az kellett, hogy ne legyen más választásunk, és magunktól felkészüljünk az önvédelemre
– kommentálta a tervet Pawel Karbownik, Lengyelország pénzügyminiszter-helyettese a Financial Timesnak.
Az alap méretéről még folynak a tárgyalások, de a cél legalább 500 milliárd euró összegyűjtése, amely Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a következő évtizedben a kontinens biztonsági szükségleteinek kielégítéséhez szükséges minimális összeg.
Európai védelem: rengeteg fegyvert gyárt a kontinens – katona viszont nincs, aki használná
Az ukrajnai konfliktus miatt sok tagállam ráébredt, hogy oda kell figyelni a hadseregekre. A fegyvergyártás fellendülésével azonban a toborzás nem tud lépést tartani, jelezve, hogy az európai háborúpártiság csak katasztrófához vezethet a blokk számára.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
