NATO-főtitkár: nem költünk eleget a védelemre – a GDP két százaléka nem elég az elrettentésre

Ha elrettentő erejét a NATO a jelenlegi szinten akarja tartani, akkor a tagállamoktól elvárt 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési hozzájárulás nem lesz elég – hívta fel a figyelmet Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A főtitkár emlékeztetett arra, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017-ben nyomást gyakorolt a szövetségre, és ez jelentős szerepet játszott abban, hogy a NATO tagországai megnövelték védelmi kiadásaikat, és elérték a 2 százalékos GDP-arány szintjét. 

– mutatott rá. Hozzátette azonban, hogy hosszú távon ez a hozzájárulás nem lesz elég az elrettentő erő fenntartáshoz.

Rutte úgy véli, a NATO-ban folytatni kell a vitát arról, hogyan növeljék tovább a védelmi kiadásokat: legyen-e országonkénti célkitűzés, vagy emeljék tovább a minden országra egyformán érvényes százalékos arányt. Emellett a védelmi ipar kapacitásának növelése is kulcsfontosságú, mert a termelés jelenleg túl lassú és drága. Hangsúlyozta, hogy a NATO védekező, demokrácián alapuló szövetség, amelynek fenntartása hosszú távú védelmi ipari befektetést igényel. Mint mondta, a következő hónapokban intenzív vita várható erről a kérdésről, és ebben ő maga is aktív szerepet vállal. „Nehéz vita lesz, és én magam is megpróbálom megértetni a NATO területén élő egymilliárd emberrel, hogy miért van erre szükség” – jelentette ki.

Még mindig nem ébredt fel a NATO

A főtitkár beszámolt arról, hogy a külügyminiszterek szerdán megvitatták Oroszország egyre agresszívabb magatartását és ellenséges akcióinak – szabotázsműveletek, kibertámadások és energetikai zsarolás – intenzívebbé válását, ami destabilizáló hatású a NATO-tagokra nézve. Kína hasonló tevékenységei szintén szóba kerültek – tette hozzá.

A miniszterek olyan intézkedéseket fogadtak el, mint például a fokozott hírszerzési együttműködés, a több hadgyakorlat, a létfontosságú infrastruktúra erősebb védelme, a kibervédelem erősítése, valamint az orosz „árnyékflotta”, vagyis a regisztrálatlanul közlekedő hajók elleni szigorúbb fellépés. Az Európai Unióval szoros együttműködésben fogják megvalósítani ezeket az intézkedéseket – tette hozzá.

Oroszország nukleáris fenyegetéseivel kapcsolatban azt mondta, hogy „a szövetség ezeket nagyon komolyan veszi, de abban is egyetértenek, hogy Moszkvából sokszor hallatszik kardcsörtetés”.

– hangsúlyozta.

A béketárgyalásokkal összefüggésben megismételte: Ukrajna számára egy erős pozíció kialakítása a cél, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben Kijev tárgyalásokat kezdhessen Oroszországgal a konfliktus lezárásáról. Hozzátette: a leendő béketárgyalások részleteit egyelőre nem találgatják, a prioritás az, hogy Ukrajna elérje ezt az erős pozíciót.

Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a nukleáris és rakétatechnológia Észak-Koreába áramlása nemcsak regionális, hanem globális fenyegetés, beleértve az amerikai szárazföldet és a NATO-tagországokat.

Arra reagálva, hogy Dél-Koreában hadiállapotot vezetettek be, majd rövid időn belül fel is oldották, Rutte kiemelte, hogy az ázsiai ország továbbra is elkötelezett a jogállamiság mellett. Mint mondta, a NATO és Dél-Korea közötti partnerség az elmúlt években megerősödött a növekvő globális fenyegetések hatására, és Dél-Korea jelentős politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának, amit a NATO nagyra értékel. A kapcsolatunk Dél-Koreával sziklaszilárd – nyomatékosította.

Véleménye szerint Irán szerepe különösen aggasztó az ukrajnai háborúban, mert Oroszország iráni fegyvereket vásárol, és Teherán ezek ellenértékét például a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet támogatására használja fel.

Rutte szerint ez a helyzet rávilágít arra, hogy a globális konfliktusok – Ukrajnában, a Közel-Keleten, valamint a Csendes- és Atlanti-óceán térségeiben – egyre szorosabban összefonódnak. Bár a NATO nem vesz részt közvetlenül minden konfliktusban, aktívan támogatja a partnerországokat védelmi képességeik fejlesztésében – erősítette meg.