Túlzás nélkül sokkolta a világ közvéleményét a helyi idő szerint vasárnap reggel bekövetkezett repülőgép-baleset Dél-Koreában. A globális légi közlekedés egyébként is sötét napokat él: december 25-én zuhant le kazah földön az Azerbaijan Airlines járata, amely 38 ember halálát okozta. Most pedig 179-en vesztek oda, ami példátlan légi katasztrófa a távol-keleti ország repüléstörténetében.
A The Guardian összefoglalója szerint jelenleg a következőket lehet tudni a dél-koreai repülőgép-balesetről:
A dél-koreai repülőgép-baleset valódi okainak megállapítására tehát még várni kell, azonban már mostanra is számos figyelemreméltó szakértői észrevétel született. Ezek között ráadásul van magyar is, méghozzá az egyik legismertebb magyar pilótától, Szüle Zsolttól.
Szüle Zsolt Boeing 747-400/8F kapitány, 737 oktatókapitány, oktatópilóta. Több mint 15 ezer repült órával rendelkezik a közforgalmú és kisgépes repülés területén. Korábban légiforgalmi irányítóként dolgozott, így a szakma mindkét oldalát ismeri.
Most a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a történtekről és elsősorban súlyos kérdéseket fogalmazott meg. „Mi okozta azt, hogy egy bevált 737-800 típuson nem tudták a futóművet még alternate üzemmódban sem kiengedni. Mi okozta, hogy a mechanizációt (fékszárnyak) nem tudták kibocsátani?
Miért értek későn földet, miért oda szállt le, amikor a környéken és korábban is voltak repülőterek nagyobbak, hosszabb pályával?
– sorolta. Rámutatott, hogy a B737-3 hidraulika rendszerrel van felszerelve. A futóművet ki lehet engedni gravitáció alapján és csak akkor nem jön ki, ha valaki beragasztotta a kereket, átvágta a kiengedő kábelt vagy ha valami nagyon durva hiba támad. A fékszárnyakat szintén ki lehet engedni, ezzel lecsökkenthető a leszálló sebesség 190 csomóról 140-150 csomóra.
„Ezek után látom, hogy hosszúra jövök, de leszállok és végignézem, hogy nekimegyek a falnak. Szóval van itt pár kérdés, inkább a döntéseket illetően. A B737 nem ilyen rossz repülőgép. Ilyen hibakombót pont a tervezés időszakában szűrnek ki. Érdemes megnézni a sokkal nagyobb hasra szállását a LOT-nak vagy tíz éve.
Lassan, elegánsan leszállt hasra, csúszott 1500 métert és megállt. Ez meg mint a mérgezett egér ment a pálya végén. A másik, csak a laikusoknak: olyan nincs, hogy jövök leszállni és nem jön ki a futómű, majd megyek tovább leszállni és felrobbanok. Ha valami leszállás közben, megközelítés közben fordul elő, akkor megszakítom a folyamatot, átstartolok, megoldom a problémát és úgy jövök vissza leszállni” – magyarázta.
A Szüle Zsolt által leírtakra százával érkeztek a reakciók, egy kérdésre pedig később hosszabban is reagált. „Nem áll össze a kép. (...) Valami itt hiányzik a puzzle-ből, fura ez az egész. Nem mondom, hogy nincs olyan dolog, amibe ne halnánk bele, de ez így furi, na. Olyan nincsen, hogy elfelejtünk ezen a gépen kapkodásból futót nyitni. Ez nem erről szól.”
Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad kapkodni. Nagyon sokszor a hibák elkezdődnek tolulni és ebben a felfokozott állapotban a pilóták elvesztik a kontrollt, pedig a jó megoldás ott van előttünk. A dél-koreai sajtó szerint egyébként a szerencsétlenül járt Boeing pilótája veterán, jól képzett szakember volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.