Grönland bosszús inuitjai választásra készülnek Trump árnyékában
Miután Donald Trump többször is jelezte, hogy az Egyesült Államok megvásárolná Grönland szigetét Dániától, március 11-én általános választást is tartanak a szigeten, ahol az utóbbi időkben felerősödtek az őslakos inuitok hangjai és a függetlenségi törekvések is.
Grönland összes pártja a függetlenségre vágyik, a kérdés csak a mikor
A Reuters összeállítása szerint az 57 ezer lakosú szigeten szinte mindegyik párt a függetlenséget támogatja, ám abban nincs egyetértés, hogy ezt mikor és hogyan szeretnék elérni, már csak azért sem, mert Grönland költségvetésének felét Dánia fedezi. Azonban a lakosság 90 százalékát adó inuitok számos jogos sérelmet róhatnak Dánia számlájára, hiszen a múlt század 50-es éveiben a dán hatóságok erőszakos kitelepítésekkel és az őslakosok városokba terelésével, hagyományaik és nyelvük marginalizálásával sértették meg az inuit népességet.
Időközben Grönland egyre nagyobb autonómiához jutott, és 1979 óta önálló miniszterelnöke is van, még ha a külügyek, a monetáris politikai és a védelem terén Koppenhágában születnek is a döntések.
Az inuit reneszánsz is már évek óta tart, hiszen az erőteljes törekvések az őslakosok asszimilálására kezdenek alábbhagyni, lehetőséget teremtve az őslakos hagyományok kibontakozására.
A jelenlegi kormány megbízatása áprilisig tart, ám nagy kérdés, hogy mi várható a választáson, hiszen közvélemény-kutatásokból sem született túl sok. A Reuters riportjában megszólaló grönlandiak mindegyike arról beszélt, hogy szeretnének mind Dániától, mind az Egyesült Államoktól függetlenek lenni. Azonban sokan tartanak attól, hogy a túl gyors függetlenedés Trump közelmúltbéli kijelentéseinek tükrében kiszolgáltatottá teheti a szigetet az amerikaiaknak, miközben a sarkvidéki térség jelentősége felértékelődik.
A földgolyó sarkán, a geopolitikai játszma közepén
Trump is az erősödő orosz és kínai sarkvidéki jelenlétet hozta fel egyik indokként arra, hogy az Egyesült Államok bekebelezze az óriási, ám ritkán lakott szigetet. Egy nemrég készült felmérés szerint azonban a grönlandiak 85 százaléka nem kíván az Egyesült Államokhoz tartozni, és közel felük fenyegetésként éli meg Trump érdeklődését.
Azonban a függetlenségpárti és ellenzéki Naleraq szerint ez lehetőséget biztosít a függetlenné válás felgyorsítására, miközben a párt védelmi egyezményt is kötne az Egyesült Államokkal.
A kormányzó baloldali Inuit Ataqatigiit párt ennél óvatosabb, úgy véli, egyelőre jobb, ha a sziget Dánia része marad, de a függetlenségen dolgozik, és együttműködik szomszédaival, Kanadával és az Egyesült Államokkal is.
A United Airlines mindeközben júniustól közvetlen járatot indít New York és Grönland között.
Évértékelő beszédében Trump is engedékenyebb hangot ütött meg, mint korábban, amikor nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem a sziget megszerzéséren és inkább arról beszélt, hogy támogatja Grönland önrendelkezését, de szívesen látná a szigetet mint az Egyesült Államok részét.
Dánia sem volt mintagyarmatosító
Az elmúlt évtizedben Grönland és Dánia viszonyát a történelmi bűnök felszínre kerülése rontotta, ugyanis a dán hatóságok inuit gyerekeket távolítottak el családjaiktól, és erőszakos fogamzásgátlást is végeztek az őslakos nőkkel szemben. Egy februárban bemutatott dokumentumfilm szerint a dán állam és vállalatok profitáltak 1853 és 1987 között egy óriási krioli bányából, de a helyieknek nem jutott a nyereségből.
Ez volt az alumíniumgyártáshoz fontos nyersanyag legnagyobb bányája a maga idejében.
Mute Egede grönlandi miniszterelnök szerint a film megkérdőjelezi a dánokat mint jó gyarmatosítókat bemutató nézeteket, és azt is, hogy Grönlandnak hálásnak kéne lennie a Koppenhágából érkező juttatásokért.
A hajózás és a védelem mellett a világhatalmak a sziget ásványkincsvagyona miatt is egyre inkább érdeklődnek Grönland iránt, ám a jelenlegi kormánypárt pont egy kínai bányaprojekt ellenzésével jutott hatalomra 2021-ben, illetve az ahhoz kapcsolódó esetleges uránszennyezés elleni fellépésével. Grönland jelentős uránérc-, lítium- és ritkaföldfémkészletekkel rendelkezik, noha azok kitermelése a sokméteres jégpáncél alól, utak és más infrastruktúra híján, nem különösebben egyszerű.
Míg a kormányzó Inuit Ataqatigiit némi bányászatot és turizmust támogat, hogy csökkentse a sziget függését Dániától és a halászattól, a nagyszabású projekteket továbbra is ellenzi. Egy esetleges kormányváltás ebben a kérdésben is változást hozhat, miközben Kína mellett az Egyesült Államok is szemet vetet a grönlandi ritkaföldfémekre és más ásványkincsekre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.