Amerika és Oroszország titkos paktuma: feloszthatják egymás között az Északi-sarkvidéket

Az amerikai és az orosz tisztviselők az Északi-sarkvidéket a gazdasági együttműködés lehetséges területeként jelölték meg: források szerint a megbeszéléseken szóba került a természeti erőforrások feltárása és a kereskedelmi útvonalak használta. Az Egyesült Államok egyik legfontosabb célja az energiahordozók kitermelésével kapcsolatos együttműködés előmozdítása.

Az egyik bennfentes a Bloombergnek arról beszélt, hogy az amerikai tisztviselők az északi-sarkvidéki együttműködésben látják a lehetőséget, amivel éket verhetnek Moszkva és Peking közé. Ám nem valószínű, hogy ez sikerrel jár, mivel Oroszország és Kína szoros kapcsolatot alakított ki az elmúlt években, ami az orosz–ukrán háború kezdete után tovább mélyült.

Az Oroszország és hét NATO-tagállam – az Egyesült Államok, Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország – által körülzárt Arktisz az elmúlt években egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, mivel az éghajlatváltozás miatt olvadó jég megnyitja az eddig nehezen használható hajózási útvonalakat, amelyek jóval rövidebbek, mint az eddigi útvonalak. 

Például a Sanghaj–Hamburg távolság az északi vizeken 7350 tengeri mérföld, ami 32 százalékkal kevesebb a Szuezi-csatornán át vezető 10 800 tengeri mérföldnél. Ugyan az Északi-tengeri hajózási útvonal gyakran jeges, de az ottani szállítás még a jégtörők igénybevételével is olcsóbb, mint a rivális útvonalakon, és kalózok sem fenyegetik a szállítmányokat.

Így aztán nem meglepő, hogy Kína is a régióra összpontosít: 2018-ban sarkvidékközeli államnak nyilvánította magát, célja egy Kelet-Ázsiát, Nyugat-Európát és Észak-Amerikát összekötő sarki selyemút kialakítása. A világ második legnépesebb országának azonban nincs közvetlen hozzáférése az Északi-sarkvidékhez, így főleg orosz segítséggel tud behatolni a jéghideg tengerre.

Tavaly a Pentagon egy az Arktisszal foglalkozó jelentésében kiemelte annak kockázatát, hogy Kína és Oroszország összefogása kiterjed a régióra is. A Biden-éra alatt az Egyesült Államok célja az volt, hogy kiterjessze katonai felkészültségét és felügyeletét az Északi-sarkvidéken Moszkva és Peking közeledése miatt.

Az Északi-sarkvidéken sokáig az együttműködés volt jellemző

A terület történelmileg az együttműködés terepének számított, mivel még a hidegháború csúcspontján is ez volt az a térség, ahol az amerikai és a szovjet fél tudományos együttműködést tudott kialakítani egymással. Ez a partnerség a Szovjetunió felbomlását követően tovább erősödött. A gyümölcsöző kapcsolatokban 2015-ben következett be törés, amikor Moszkva és Washington viszonya ismét megromlott.

Nem véletlen, hogy Dmitrij Medvegyev 2016-ban új hidegháborúnak nevezte az itt kialakuló szembenállást. A nyolctagú Északi-sarkvidéki Tanács tevékenysége szünetel, mivel a tagországok nem hajlandók együttműködni Moszkvával, és az arktiszi kapcsolat még a hidegháborús időszakban tapasztaltnál is rosszabb.

Donald Trump színre lépése azonban változást hozhat. Az orosz szuverén vagyonalap (RDIF) vezetője, Kirill Dmitrijev a múlt héten Szaúd-Arábiában folytatott amerikai–orosz megbeszélések után elmondta, hogy az északi-sarkvidéki energiaprojektekkel kapcsolatos együttműködés az általuk megvitatott kérdések között szerepelt. 

Ugyan mindkét fél jelezte, hogy nyitottak az üzleti vállalkozásokra, de konkrét megállapodás még nem született. A tárgyalások tovább folynak, ma Isztambulban egyeztetnek az amerikai és az orosz diplomaták, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba látogat a héten.