Az Európai Számvevőszék azzal vádolja az EU-t, hogy túl átláthatatlan módon finanszírozza a civil szervezeteket
A nem kormányzati szervezeteknek (NGO-k) nyújtott uniós finanszírozás nem eléggé átlátható, bár érezhető javulás, továbbra is pontatlanok és hiányosak az információk az uniós belső politikák terén aktív NGO-knak nyújtott uniós finanszírozása terén – közölte az Európai Számvevőszék.

A luxemburgi székhelyű testület szerint az Európai Bizottság (EB) nem tett megfelelő módon nyilvánossá egyes uniós finanszírozású érdekképviseleti, például lobbitevékenységeket, és nem győződik meg aktív ellenőrzések révén arról, hogy a finanszírozott civil szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket.
A jelentés leszögezi: ez rontja az Európai Unió megítélését és hitelességét.
Az elszámoltathatóság érdekében fontos, hogy az uniós polgárok tudják, hogyan használják fel az uniós forrásokat, kik kapják azokat, milyen célokra, és hogy a kedvezményezettek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket. A 2022-es Katargate botrány óta egyre nagyobb figyelmet kap a civil szervezetekre vonatkozó átláthatósági szabályok szigorítása – jegyezte meg a testület.
A jelentésben az áll, hogy 2021 és 2023 között a nem kormányzati szervezetek 7,4 milliárd euró uniós támogatást kaptak különböző belső szakpolitikák – például kohézió, kutatás, migráció és környezetvédelem – keretében. Ebből 4,8 milliárd eurót az Európai Bizottság, 2,6 milliárdot a tagállamok folyósítottak.
A számvevőszék azonban figyelmeztetett: a támogatásokra vonatkozó adatok széttagoltak és nem megbízhatóak, így nehéz átlátni, hogyan oszlanak meg a források, és nem koncentrálódnak-e túlzottan néhány szervezetre. Ez akadályozza a civil szervezetek uniós szakpolitikákban betöltött szerepének értékelését.
Történtek előrelépések
A számvevők szerint Európai Bizottság tett előrelépéseket az uniós források civil szervezetekhez jutására vonatkozó adatok gyűjtésében, azonban közzététel továbbra is hiányos. Emellett a tagállamok nem követik nyomon az ilyen kifizetéseket, és a szabályozás várható szigorítása ellenére sem lesznek kötelesek ezekről beszámolni.
A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok eltérően határozzák meg a nem kormányzati szervezet fogalmát, és ez a meghatározás ritkán szerepel a nemzeti jogszabályokban. Az EU 2024-es definíciója szerint ezek nonprofit, kormányzattól független szervezetek, de ez önmagában nem garantálja a pontos besorolást a pénzügyi átláthatósági rendszerben.
A szervezetek ugyanis önbevallás alapján sorolják magukat ebbe a kategóriába, és a bizottság nem mindig ellenőrzi, hogy valóban függetlenek-e, vagy nem szolgálnak-e például kormányzati vagy üzleti érdekeket. Ennek következtében előfordulhat, hogy
nem megfelelő szervezetek is NGO-ként kerülnek nyilvántartásba.
A testület az is bírálta, hogy az EB nem tette egyértelműen nyilvánossá, milyen érdekképviseleti tevékenységeket finanszíroznak uniós támogatásokból az NGO-k. Bár időközben iránymutatást adott ki, hogy a támogatások nem használhatók uniós intézményeknél végzett lobbizásra, azonban ezen szabályok betartását nem ellenőrzik aktívan.
Az uniós forráskezelők főként önbevallásokra támaszkodnak, és nem vizsgálják érdemben, hogy a támogatott szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket, vagy kik állnak mögöttük. Az ellenőrzés olyan uniós programokat vett górcső alá, mint az Európai Szociális Alap Plusz, a Horizont Európa, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a LIFE, és különböző tagállamokban vizsgálta meg azok helyzetét.
Európai számvevőszék: az EU elszalasztotta a digitális átállást
Nem egyértelmű a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó uniós alapnak az EU digitális átállására gyakorolt tényleges hatása, mivel az előrelépést mérő mutatók tág értelműek és nem kellően összehangoltak. Ráadásul a pénzforrásokat elsősorban nem a fő digitális szükségletek kezelésére használták fel – közölte az Európai Számvevőszék.


