Okosabb, mint hinnénk: forradalmi fejlesztés az M1–M7-esen – Magyarország építi Európa legintelligensebb autópályáját
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy új korszak határán állunk, és nemcsak a járművek fejlődnek rohamléptekkel, hanem maga az út is átalakul. A Magyar Közút közleménye szerint az M1–M7-es autópálya budaörsi szakaszán most olyan digitális közlekedési infrastruktúrát építenek ki, amely nem csupán érzékeli a forgalmat, de képes valós időben értelmezni, modellezni – és kommunikálni is róla. Ez a projekt nemcsak magyar, hanem európai mércével is kiemelkedő jelentőségű.
A Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös fejlesztése, ipari partnerekkel karöltve, már a jövő közlekedését hozza el.
Az úgynevezett „digitális iker” rendszer – hivatalosan Eureka Central System néven – a budaörsi körforgalom közelében megvalósuló mintaszakaszon 39 különféle szenzor segítségével gyűjti és értelmezi a forgalmat.
LiDAR-ok, radarok, hő- és látószögkamerák másodpercenként 1,5 gigabite adatot küldenek közvetlen optikai kapcsolaton keresztül a Magyar Közút adatközpontjába.
Ez a hatalmas adatmennyiség nem pusztán technológiai bravúr, hanem a közlekedésbiztonság új dimenzióját is jelenti:
- a rendszer képes valós időben reagálni a forgalmi helyzetekre,
- támogatja az önvezető járművek tesztelését,
- és lehetővé teszi az okos forgalomszervezést.
A cél nem kevesebb, mint egy intelligens közlekedési ökoszisztéma kiépítése, amelyben az út nemcsak passzív terep, hanem aktív szereplő.
A digitális infrastruktúra fejlődésével párhuzamosan új típusú kommunikáció is születik: az utak és a járművek egymással is „beszélni” fognak. A jövőben, ha egy autó fékez vagy sávot vált, azt nemcsak a mögötte haladó jármű érzékeli, hanem az út is, és azonnal megosztja az információt más közlekedőkkel vagy a forgalomirányító rendszerrel. Ez alapjaiban változtatja meg a forgalomszabályozás logikáját.
Hazánk a digitális közlekedés élvonalában
A fejlesztés szorosan illeszkedik azokhoz az új előírásokhoz is, amelyek megkövetelik a BIM (építményinformációs modell) használatát minden útfelújítás és -építés esetén. Az intelligens tervezési és üzemeltetési adatok nemcsak az építkezések alatt segítenek, hanem hosszú távon is jelentősen csökkentik a fenntartási költségeket.
A digitális közlekedési rendszerek ereje nem az egyes eszközökben rejlik, hanem abban, hogy ezek együtt, szorosan integráltan működnek. Szenzorok, adatközpontok, felhőalapú rendszerek és valós idejű modellek együtt alkotják azt a láthatatlan hálózatot, amely a jövő közlekedésének gerincét adja.
Ez a hálózat nemcsak gyorsabb, hanem biztonságosabb, környezetkímélőbb és kiszámíthatóbb közlekedést ígér.
Magyarország ezzel a fejlesztéssel nem követi, hanem alakítja az európai trendeket. A technológia már nem csupán a laboratóriumokban létezik, hanem karnyújtásnyira van a sofőröktől. És bár a járművek még nem gondolkodnak helyettünk, az utak, amelyeken haladunk, már most is sokkal többet tudnak rólunk, mint hinnénk.
Bejelentések sora: megvan, mikor indul az M1-es, az M7-es és az M3-as autópálya bővítése – ezermilliárdokból rakják rendbe a magyar utakat
Tízéves útfejlesztési programot kezd meg a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) – erről is beszélt a cég vezérigazgatója a Világgazdaságnak. Az MKIF 35 évre kapta meg a magyar államtól a gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetését, fenntartását és bővítését. Németh Tamás a lapunknak adott interjújában kitér a koncesszió költségeire, az útépítő vállalkozókra, az árazásra, a magyar autópályák minőségére, a profitvárakozásukra, valamint az M1-esen tavaly tavasszal bekövetkezett tömegbaleset körülményeire is. Március 15-től országszerte folytatódnak a 2023-ban megkezdett útfelújítások.
