Ukrajna gyors felvétele az EU-ba a múlt hibáinak ismétléséhez vezethet
A háborús nyomás miatt egyre többen sürgetik Ukrajna gyorsított felvételét az Európai Unióba, noha ennek súlyos következményei lehetnek az uniós egységre és intézményrendszerre nézve egy friss írás szerint, amit Mat Whatley egykori brit katonatiszt, az EBESZ donyecki különleges megfigyelő missziójának vezetője jegyzett.
A Politicón megjelent véleménycikk megjegyzi, hogy már egyre többen támogatják az ukrán csatlakozás felgyorsítását, pedig az ország továbbra sem teljesíti a tagsághoz szükséges alapvető feltételeket, különösen a korrupció elleni küzdelem területén. Ráadásul Ukrajna belépése az unióba olyan kihívás, amely alapjaiban rajzolná újra az EU költségvetési szerkezetét, és azonnal az egyik legnagyobb támogatott országgá tenné Kijevet. Ezzel nemcsak az uniós pénzügyi egyensúly borulhatna fel, hanem a tagállamok közötti belső szolidaritás is meginoghatna.
A Magyar Nemzet összefoglalója kitér arra is, hogy a gyorsított eljárás támogatói elhallgattatnák a szkeptikusokat is, így azokat is Oroszország támogatásával vádolják, akik akár enyhe kételyeket meg mernek fogalmazni a gyorsított felvétellel szemben. Ez a légkör azonban az őszinte, racionális vitát is veszélyezteti, noha arra különösen nagy szükség lenne.
Ukrajna nem áll készen a gyorsított csatlakozásra
Az írás azt is felidézi, hogy korábban maga Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke is úgy vélte, Ukrajna még nem áll készen a csatlakozásra, és úgy fogalmazott, hogy bárki, aki kapcsolatban állt Ukrajnával, tudja, hogy a korrupció minden szinten jelen van az országban. Azóta ugyan több reform is történt, ám a problémák nem tűntek el, az ukránok 90 százaléka még egy 2024-es felmérés szerint is súlyos gondnak tekinti a korrupciót az országban.
Mindeközben sokan úgy vélik, hogy az antikorrupciós intézmények politikai eszközökké váltak.
Például a korrupcióellenes ügynökség vezetője politikai szívességgel került pozíciójába, miközben a testület élére kinevező személy környezetét épp egy másik korrupciós ügyből mentették ki – magyarázat nélkül.
Ukrajna gyorsított felvétele más tagjelöltekben csalódást kelthet
Az EU-nak mindeközben már így is súlyos bizalmi problémákkal kell szembenéznie, hiszen a tagjelölti státus hosszan elhúzódó folyamata kiábránduláshoz vezethet, ahogy az Szerbiában is történt. Az országban 2022-re a lakosság 43 százaléka már elvesztette a reményt az uniós csatlakozásban. Ha a gyorsított eljárás nem valós eredményeket hoz, az Ukrajnában még nagyobb csalódáshoz vezethet.
A Politico írása szerint Ukrajna gyors felvétele a múlt hibáinak ismétléséhez vezethet – csak sokkal nagyobb mértékben. A példaként említett Montenegró 2010 óta tagjelölt, de továbbra is messze van a tagságtól. A brüsszeli lap kiemeli, hogy
Ukrajna lakossága több mint hatvanszorosa Montenegróénak, így a probléma súlya is sokszoros.
A gyorsított felvétel nemcsak az uniót gyengítheti meg belülről, hanem azokat is elidegenítheti, akik már eddig is bizalmatlanok a brüsszeli ígéretekkel szemben. Ha a belső szabályok Ukrajna esetében rugalmasabbá válnak, az csak tovább növeli a feszültségeket a tagállamok között.
Az írás szerint bár Ukrajna védelme fontos, de a gyorsított tagság csak látszatmegoldás lenne, miközben felelőtlen dolog védelmet ígérni, ha az ígéret csak a fogason lóg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.