Nukleáris játszma: újra tárgyalóasztalnál az Egyesült Államok és Irán – a közel-keleti eszkaláció a tét
Hosszú hónapok csendje után vasárnap újraindultak az iráni–amerikai tárgyalások Teherán nukleáris programjáról az ománi fővárosban, Muscatban. Az itt zajló negyedik egyeztetési fordulón a feszültségek nem enyhültek, ám mindkét fél jelentős diplomáciai erőfeszítéseket tesz a közel-keleti helyzet javításáért – írta a Reuters.
Az iráni külügyminiszter-helyettes, Abbasz Aragcsi és Donald Trump közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff ültek le egymással Omán közvetítésével. Mindez néhány nappal azelőtt történik, hogy az amerikai elnök Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat május 13. és 16. között.
A tárgyalások tétje nem kisebb, mint egy új nukleáris megállapodás elérése, amely megelőzheti egy esetleges katonai konfliktus kirobbanását. Azonban a két fél álláspontja továbbra is rendkívül távol áll egymástól.
Witkoff a Breitbart Newsnak adott interjújában egyértelműsítette az amerikai követeléseket: „Zéró dúsítás, leszerelés, nincs fegyverkezés” – utalta Irán legfontosabb nukleáris létesítményeinek, Natanz, Fordow és Iszfahán bezárására.
Mint mondta, ha a vasárnapi egyeztetések nem hoznak eredményt, Washington más utat fog választani – ami egyértelmű utalás a katonai fellépésre.
Irán azonban nem hajlandó engedni „nukleáris jogából”, beleértve az urándúsítást is. Aragcsi szombaton úgy nyilatkozott: „Világos és elvi álláspontunk van. A vasárnapi találkozón egyértelmű irányt akarunk kijelölni.”
Óvatos béke az iráni–amerikai tárgyalások végén
Bár a nyilvánosság előtt az álláspontok hajthatatlannak tűnnek, egy magas rangú iráni tisztviselő szerint a zárt ajtók mögött más hangnemben zajlanak az egyeztetések. „Ami a nyilvánosság előtt elhangzik, az nem mindig tükrözi a tárgyalóasztalnál folyó beszélgetéseket” – nyilatkozta névtelenséget kérve.
Irán – saját állítása szerint – hajlandó bizonyos korlátozásokra cserébe a szankciók feloldásáért, de az urándúsítás befejezése és a készletek feladása kizárt. Emellett Teherán kategorikusan elutasítja a ballisztikus rakétaprogram tárgyalását, és írásos garanciákat követel, hogy Trump nem fog ismét kilépni egy esetleges új megállapodásból.
Trump 2018-ban, első elnöki ciklusa idején kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös nemzetközi nukleáris megállapodásból, és kemény szankciókat vezetett be Irán ellen. Ez súlyos gazdasági válságot okozott az országban, és 2019 óta Irán sorra megszegte a megállapodás nukleáris korlátozásait.
Az ENSZ atomügynöksége szerint Teherán akár 60 százalékos tisztaságig is dúsít uránt – ez már közel áll a fegyverkezéshez szükséges 90 százalékhoz.
A mostani tárgyalási forduló eredményei kulcsfontosságúak lehetnek a térség jövője szempontjából. Ha nem sikerül áttörést elérni, a diplomáciai megoldás helyett újra felmerülhet a katonai konfrontáció réme.
Irán visszavág: ellenségesnek nevezte az új amerikai szankciókat
Miközben Teherán és Washington folytatja az atomprogramról szóló tárgyalásokat, az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókat vezetett be iráni energetikai szereplők ellen. Irán szerint ez az ellenséges lépés a jó szándék hiányát mutatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.