Franciaország megnyitná a kaput az európai nukleáris elrettentés előtt – legalábbis erre utalt Emmanuel Macron francia elnök kedden este, amikor a TF1 csatornának adott interjújában kijelentette: hajlandó tárgyalni arról, hogy Franciaország atomfegyverei más uniós tagállamokban is állomásozhassanak. Macron ezzel lényegében történelmi fordulatot jelentett be, hiszen Franciaország eddig mindig szigorúan saját, autonóm nukleáris politikáját védte – írta a Deutsche Welle.

Az elnök emlékeztetett: az Egyesült Államok már most is tárol atomfegyvereket több európai országban, köztük Belgiumban, Németországban, Olaszországban és Törökországban. „Készen állunk megnyitni ezt a vitát” – mondta Macron, hozzátéve, hogy a részleteket a következő hetekben és hónapokban fogja pontosítani.

Nukleáris elrettentés, de francia kézben

Macron világossá tette: a francia nukleáris elrettentés esetleges bővítése nem jelentheti Franciaország saját védelmi képességeinek gyengülését, és az atomfegyverek fölötti végső kontroll továbbra is kizárólag a francia elnök kezében maradna. „Franciaország nem fog más országok biztonságáért fizetni” – tette hozzá.

A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatai szerint Franciaország 2024-ben körülbelül 280 hadászati nukleáris robbanófejjel rendelkezett, amelyeket tengeralattjárókról vagy vadászbombázókról lehet bevetni. A brit nukleáris elrettentés viszont szorosan összefonódik az amerikai Trident-rendszerrel, így annak függetlenségét többen megkérdőjelezik.

Macron már márciusban is szorgalmazta, hogy induljon párbeszéd arról, miként járulhatna hozzá a francia nukleáris erő Európa védelméhez. Az orosz fenyegetés árnyékában sok európai vezető egyre kevésbé bízik az amerikai nukleáris garanciában, különösen Donald Trump visszatérésével a Fehér Házba.

A német kancellár, Friedrich Merz a múlt héten Párizsban tartott közös sajtótájékoztatón kifejezte érdeklődését a francia fegyverek németországi állomásoztatása iránt, ám hangsúlyozta:

Ez nem jelentheti az amerikai védelmi garancia kiváltását. Németország hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy nem szerez saját atomfegyvereket.

Lengyelország, Dánia és Litvánia korábban szintén nyitottnak mutatkozott arra, hogy francia atomfegyverek állomásozzanak területükön. Donald Tusk lengyel miniszterelnök márciusban úgy nyilatkozott: „komoly tárgyalásokat” folytatnak Franciaországgal a kérdésről.

A határokig, de nem tovább

Macron azonban igyekezett elkerülni, hogy nyilatkozatait provokációnak vegyék Moszkvában. „Nem akarunk világháborút kirobbantani” – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajnát segíteni kell önvédelmében, de a háborúnak diplomáciai úton kell véget érnie.

A francia elnök egy új európai biztonsági architektúrát vetít előre, amelyben Franciaország nem csupán katonai, hanem politikai vezető szerepet is betölthet. Az atomernyő megosztása nem csupán technikai kérdés – ez Európa szuverenitásának és függetlenségének újrafogalmazása lehet.

Francia nukleáris vadászok védenék a németeket, egy történelmi ajánlat Macrontól

Franciaország hajlandó lenne nukleáris elrettentő erejét kiterjeszteni Európa biztonságának érdekében, miközben az Egyesült Államok egyre inkább kivonulásra utaló jeleket mutat. Emmanuel Macron Berlin és Washington között lavírozva próbálja garantálni a kontinens védelmét az orosz–ukrán háború közepette.

Macron kinyitná az atomernyőt: egész Európát védené a nukleáris arzenál – de nem ingyen