Vlagyimir Putyin feltételek nélküli, gyakorlatilag azonnali kezdésű tárgyalásokat javasol Ukrajnának. Hogy ezzel szembement-e a nyugat-európaiak Trump elnökhöz hozzápasszított kezdeményezésével (30 napos tűzszünet), nem világos. Az EU, az Ursula von der Leyen vezette csapat feltűnő hallgatása az ügyben sem teljesen tiszta. Elemzők nem zárják ki a lehetőségét a Párizs–London–Berlin–Varsó alkotta csoport és a Brüsszel–Strasbourg-duó közti érdekellentétek felparázslásának sem. Nem tisztított a képen az sem, hogy Kijevben a győzelem napját ünnepelték május 8-án, míg Nyugat-Európában Európa-akciónapként szerepelt ez a dátum. Ukrajnában május 9-én tartották az Európa-napot.
Moszkva nagyon szeretne jobb kapcsolatot kiépíteni a Trump elnökkel és adminisztrációjával. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kapcsolatépítés folyamata megtorpant, legfelső szinten panganak a viszonyépítő tevékenységek. Ennek ellensúlyozására a moszkvai kormánypropaganda jelentéktelen eseményeket tupíroz fel. Például, hogy az idei esztendő első három hónapjában 450 ezer dollár értékben szállított rizst az Egyesült Államok Oroszországnak.
A Putyin-javaslat szerint már május 15-én „közvetlenül” tárgyalóasztalhoz ülnének. Az oroszországi államfő ajánlatában utal rá, hogy a 2022-ben megszakadt kapcsolatfelvétel újraindításáról lenne szó. Kijevből váratlanul gyors és pozitív válasz érkezett. Zelenszkij elnök a BBC szerint kedvező jelként értelmezi Putyin javaslatát.
Az oroszok végre kezdik megfontolni a háború befejezését
– idézi a médium Zelenszkijt.
A nagy kérdés, hogy valóban akarja-e Ukrajna a tárgyalásos úton kidolgozandó békét, vagy csak időhúzásra törekszik. Kijevben Vlagyimir Putyin bármilyen lépését a legnagyobb óvatossággal, kritikus ellenségességgel fogadják. Közben a katonai helyzetben nincs érdemi változás, az orosz erők lassú előrenyomulása, területfoglalása a jellemző.
Nem igazán a béke irányába mutató jel az sem,
hogy elemzők lehetségesnek tartják újabb észak-koreai katonai kontingens érkezését az ukrajnai frontokra. Oroszország vezetője szerint az ukrajnai betörések az országban katonailag jelentéktelenek, viszont tetemes kárt okoznak a legértékesebben, az ukrán élőerőben, továbbá a nyugati fegyverzetben.
Az orosz elnök a győzelem napi díszszemle után megkereste az észak-koreai kontingens tábornoki rangú parancsnokait, köszönetet mondott a katonák támogatásáért. Közben a nyugati Kijev-támogató sajtó visszavett az észak-koreai katonai kontingens szapulásából. Kezdik elismerni, hogy az ukrán frontra küldött távol-keleti katonák felkészültsége kiváló (a hírek szerint többségük ottani elitalakulatokban szolgált). A Kreml-közeli tévécsatornákon a május 9-i eseményekről adott élő adásba bevágták az oroszországi állampolgárságot szerzett Steven Seagal amerikai akciószínész képét is.
A megöregedett és elhízott Seagal ott ült a dísztribünön, közönyös képpel követte az eseményeket.
Kijevben, ahol a győzelem napi ünneplést a nyugat-európai május 8-hoz igazítva szintén megemlékeztek – katonai díszszemle nélkül –, csak a nyugat-európai kemény mag, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Lengyelország vezetői voltak jelen. Az ukrán média szerint Zelenszkij külön köszönetet mondott az azerbajdzsáni elnöknek, hogy nem ment el Moszkvába. Maga az azerbajdzsáni katonai kontingens – egy különleges rendeltetésű század – azonban részt vett a moszkvai díszszemlén.
A Vörös téren semmi különleges nem történt, új fegyvereket nem mutattak be, és a légierő demonstrációja sem keltett meglepetést. Hacsak nem a direkt az eseményre komponált, döntően hazai fejlesztésű drónegyüttes, amelyet egy átalakított katonai vontatóra szereltek.
Az együttesben
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.