Váratlan reménysugár a Közel-Keleten: Negyven év után véget ér a török–kurd háború – feloszlott a PKK
Történelmi bejelentést tett a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK): a szervezet több mint négy évtizedes fegyveres harc után véget vet tevékenységének, és feloszlik. A lépést a múlt heti kongresszusukon fogadták el, és bejelentették, hogy a katonai műveletek „azonnali hatállyal” leállnak. Ezzel pedig véget ért a török–kurd háború – írta a Reuters.
A PKK 1984-ben kezdte meg fegyveres lázadását azzal a céllal, hogy önálló kurd államot hozzon létre. Azóta a konfliktus több mint 40 ezer ember halálát okozta, súlyos gazdasági károkat és társadalmi feszültségeket szült Törökországban és azon túl is. Bár az elmúlt években a PKK céljai fokozatosan módosultak – az önálló állam helyett már korlátozott autonómiára és szélesebb jogokra törekedtek –, a harcok nem szűntek meg.
Most azonban fordulóponthoz érkezhet a térség történelme.
Recep Tayyip Erdogan török elnök azonnal üdvözölte a döntést, amely – mint fogalmazott – „történelmi jelentőségű” és „tartós békét és stabilitást hozhat az egész régiónak”.
A döntés kedvező politikai időzítéssel érkezett számára: a török belpolitika felfokozott hangulatban van, miután márciusban börtönbe került az ellenzéki isztambuli polgármester, Ekrem Imamoglu.
Erdogan a PKK-val való megbékélés révén próbálhatja stabilizálni helyzetét, és meghosszabbítani két évtizede tartó hatalmát.
Eközben a gazdaság is pozitívan reagált a bejelentésre: az isztambuli tőzsde több mint 3 százalékkal emelkedett, miközben a líra árfolyama stabil maradt.
A kurdok körében, akik Törökország lakosságának körülbelül 20 százalékát alkotják, vegyes érzelmek kísérik a bejelentést. A délkeleti Diyarbakirban sokan reménykednek, de nem felejtik a korábbi, sikertelen béketárgyalásokat. „Nagyon fontos, hogy ne haljanak meg többé emberek, és a kurd kérdés demokratikus módon rendeződjön” – mondta egy helyi lakos, Hasan Huseyin Ceylan.
A PKK döntése mögött több tényező is meghúzódik: egyrészt a szervezet pozíciója jelentősen gyengült Irak és Szíria területén, másrészt a börtönben lévő alapító vezető, Abdullah Öcalan februárban nyíltan felszólította a pártot a fegyveres harc feladására. A mostani kongresszus szerint Öcalan fogja irányítani a leszerelési folyamatot – bár Ankara hivatalosan még nem jelezte, hogy ezt elfogadja.
Lassú leszerelés követi a török–kurd háborút
A döntés nem jelent automatikus békét. A fegyverek leadása attól is függ, hogy Ankara miként kezeli a kurdok jogait, illetve a PKK harcosainak és vezetőinek jövőjét. Ráadásul a szíriai kurd milícia (YPG), amely a PKK-val rokonszervezetet mutat, eddig elhatárolódott Öcalan felhívásától. Törökország szerint viszont a YPG a PKK szövetségese, ezért a jövőben ezzel a kérdéssel is számolni kell.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint Irak és Irán is – ahol szintén jelentős kurd kisebbség él – üdvözölte a PKK döntését, remélve, hogy a lépés hosszú távon csökkenti a térség feszültségeit. Ha a leszerelés békésen és eredményesen zajlik le, az újabb lehetőséget nyithat meg a kurdok politikai integrációja és a térség gazdasági fejlesztése előtt.
Ankarai merénylet: újabb török katonai csapások voltak Szíriában és Irakban
Az újabb csapásokat elsősorban drónokkal hajtották végre a terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) tartozó célpontok, például lőszerraktárak és infrastrukturális létesítmények ellen.
