Főhet a feje Macronnak: Afrika kiebrudalja a franciákat, de nekik mindenképpen urán kell – innen szerzik be

Az Afrikában egyre kisebb befolyással rendelkező Franciaország kénytelen új partnereket keresni, Párizs főleg Ázsiában alakít ki új kapcsolatokat. A folyamat egyik haszonélvezője Üzbegisztán lehet: Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök népes delegációval érkezett háromnapos látogatásra a francia fővárosba március közepén.

Mirziyoyev Emmanuel Macronnal is tárgyalt, a felek végül 20 szerződést írtak alá. Ez volt 2018 óta a negyedik elnöki csúcstalálkozó, de ez számít a legeredményesebbnek: a két ország 12 milliárd euró értékű szerződéseket kötött a vízgazdálkodás, az energia és az infrastruktúra területén történő beruházásokról.

Kormányközi megállapodás született egy francia egyetem létrehozásáról a közép-ázsiai országban, valamint a francia nyelvoktatás bővítéséről. Az atomiparban érdekelt francia vállalat, az Orano és az üzbég Navoiyuran pedig közösen fog uránt bányászni Üzbegisztánban, a tervek szerint a kitermelés elérheti az évi 700 tonnát. Párizs figyelmét a Távol-Kelet sem kerüli el.

Franciaország uránt bányászna Mongóliában

Emmanuel Macron volt az első francia államfő, aki Ulánbátorba utazott 2023 májusban, majd abban az évben októberben mongol kollégája látogatott Párizsba. Legutóbb tavaly júliusban tárgyaltak a felek a francia fővárosban. Az egyeztetések eredményeként az Orano 1,6 milliárd eurós megállapodást írt alá a mongol kormánnyal a délnyugat-mongóliai Zuuvch-Ovoo uránbánya fejlesztéséről és üzemeltetéséről. 

Az 1600 munkahelyet teremtő projektet az Orano és két helyi cég (MonAtom, Badrakh Energy) közös leányvállalata működteti a jövőben. A kitermelés a tervek szerint 2029-ben kezdődik meg. A februári aláírási ceremóniára Ulánbátorban került sor, ahol a vállalkozások vezetői, valamint a mongol és a francia kormány képviselői vettek részt.

Francia kivonulás Afrikából

Párizs azért fordult az ázsiai országok felé, mivel igyekszik pótolni az Afrikából kieső uránt és ritkaföldfémet. A nyugat-európai ország ugyanis sorra veszti el helyi partnereit: a francia katonák 2022-ben Maliból, majd 2023-ban Burkina Fasóból és Nigerből távoztak. Csádból idén februárban vonták ki az utolsó csapatokat, míg Elefántcsontpart és Szenegál bejelentette, hogy 2025-ben megszűnik a francia katonai jelenlét az országban.

Ugyan több ország – Szenegál, Elefántcsontpart Burkina Faso – jelezte, hogy nem szakítaná meg a gazdasági kapcsolatokat, de a trend egyértelműen jelzi a francia befolyás gyengülését. Ráadásul Nigerrel a 2023-as puccs után teljesen elmérgesedett a helyzet, ahonnan jelentősen lecsökkent az uránimport. 

Niger az elmúlt években a francia uránigények közel 25 százalékát fedezte, ami érzékeny veszteség. Ráadásul a francia kormány új reaktorok építését is tervezi a jövőben, így létfontosságú új kereskedelmi partnerek felkutatása. Ez egy remek lehetőség a nyersanyagokban gazdag Üzbegisztánnak és Mongóliának, mivel csökkenthetik a függőségüket Pekingtől és Moszkvától, miközben a franciák pénze is jól jön.

Ugyanakkor hátráltató tényezők is akadnak: Üzbegisztán például nem rendelkezik tengeri kijárttal, ami szintén elmondható Mongóliáról. Az utóbbi országnál a nyersanyagok szállítása kizárólag Oroszországon vagy Kínán keresztül valósítható meg.