Már az új miniszterelnök miatt vonulnak utcára a franciák: megvan a dátum, leáll az ország
A francia szakszervezetek október 2-ra újabb országos tiltakozónapot hirdettek, mert nem kaptak egyértelmű választ követeléseikre a miniszterelnöktől szerdai megbeszélésükön. A szakszervezetek mindenekelőtt a nyugdíjreform eltörlését, azaz a 64 évre megemelt nyugdíjkorhatár visszacsökkentését követelik, valamint azt, hogy a kormány ne fagyassza be jövőre a szociális juttatásokat, és a munkanélküli-biztosítási rendszerhez se nyúljon hozzá.
A szakszervezetek szeptember 18-i első tiltakozónapján a hatóságok szerint legalább félmillióan, a szervezők szerint több mint egymillióan vonultak az utcákra mintegy négyszáz településen. A megmozdulás fő célja volt nyomást gyakorolni a szeptember 9-én kinevezett új miniszterelnök, Sébatien Lecornu jövőbeni költségvetési döntéseire.
A szakszervezetek eredetileg azért hirdettek országos megmozdulást, hogy tiltakozzanak a még az előző kormányfő, Francois Bayrou által a nyáron bejelentett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási terv ellen, amelyet egyelőre az új miniszterelnök sem vetett el.
A miniszterelnök továbbra sem adott egyértelmű választ a munkavállalók követeléseire. Az egyetlen lehetséges ok az elégedettségre, hogy a munkanélküli-biztosítás reformjának elvetése jó úton van
– mondta szerdán a CFDT szakszervezet vezetője, Marylise Léon a több mint két és fél órás találkozó után.
„Ez a megállapítás azonban nem vonatkozik az egészségügyi ellátásért fizetendő önrész megduplázására, vagy a háromezer köztisztviselői munkahely tervezett megszüntetésére, és Sébastien Lecornu semmilyen konkrétumot nem mondott az adóügyi igazságosságról” – mondta Sophie Binet, a CGT vezetője. „Ami a 2023-as nyugdíjreformot illeti, amely a szakszervezetek követeléseinek központi eleme, ez az egyik legkevésbé egyértelmű téma” – jelezte Marylise Léon.
A francia miniszterelnök már leült tárgyalni
Az esti órákban a miniszterelnök közleményben biztosította a szociális partnereket arról, hogy nem szándékozik erőszakkal átnyomni az intézkedéseket, és a következő napokban újra találkozni szeretne velük. Lecornu kiemelte, hogy öt témában várja a szakszervezetek véleményét:
- a szociális háló finanszírozása,
- az újraiparosítás és a gazdasági szuverenitás,
- a munkakörülmények,
- a nemek közötti egyenlőség megerősítése
- és a munkaerőpiac modernizálása terén.
Bár alapvető és azonnali változtatásokat ígért a kormányzásban, két héttel a kinevezése után a miniszterelnök még mindig nem alakította meg kormányát, hanem folyamatos konzultációkat folytat a politikai, szakszervezeti és munkaadói erőkkel egy olyan végrehajtói hatalom kialakítása érdekében, amely képes lesz túlélni az ellenzék által már bejelentett újabb bizalmatlansági indítványt.
A kormányfő a szakszervezetek után fogadta a három reprezentatív munkaadói szervezet képviselőit is, akik üdvözölték, hogy a kínálati politikát nem kérdőjelezte meg Lecornu. Patrick Martin, a Medef elnöke szerint a miniszterelnök teljesen tisztában van azzal, hogy jelzéseket kell küldeni a tehermegosztásról, az (adóügyi) méltányosságról, de főleg a csalás elleni küzdelemről anélkül, hogy ezzel veszélybe sodorná a gazdasági modellt.
Ha nem mondjuk el a franciáknak, hogy a terhek mindenki számára egyformák lesznek, akkor senki sem fogja elfogadni őket
– vélte Michel Picon, az U2P elnöke. Több szakszervezeti és munkaadói forrás szerint Sébastien Lecornu szerdán elismerte, hogy az 1958-ban kezdődött V. Köztársaság leggyengébb miniszterelnöke. „Nagyon jól tudja, hogy kicsi a mozgástere” – idézte az AFP hírügynökség a Medef elnökét.
Mielőtt a szakszervezetek meghirdették az újabb tiltakozónapjukat, más szervezetek is a tüntetésre szólítottak fel. Csütörtökön ifjúsági szervezetek szerveznek megmozdulást az egyetemek forráshiánya miatt, pénteken pedig a gazdák vonulnak utcára, hogy tiltakozzanak egyebek között a Mercosur-országokkal kötött uniós megállapodás ellen.
Hatalmas a felfordulás Franciaországban
Múlt csütörtökön országos sztrájkok és tiltakozások bénították meg Franciaországot: a szakszervezetek ritkán látott egységben szervezték meg a demonstrációt, hogy nyomást gyakoroljanak az új miniszterelnökre. Az országban mintegy 250 felvonulást szerveztek, és a hatóságok szerint akár 800 ezer ember is utcára vonulhatott. Francia beszámolók szerint Párizsban hajnalban buszgarázsokat vontak blokád alá, iskolákat zártak be, és
már a reggeli órákban összecsapások voltak diákok és rendőrök között.
A fővárosi metró több vonalán csak csúcsidőben közlekedtek szerelvények, egyes busz- és villamosjáratok teljesen leálltak, az országos vasúthálózat is súlyos fennakadásokkal működött. Az oktatásban szintén sokan tiltakoztak: a kormány adatai szerint az általános és középiskolai tanárok több mint 17 százaléka sztrájkolt, de a szakszervezetek szerint ez az arány valójában akár 45 százalék is lehetett. A gyógyszertárak körülbelül 90 százaléka bezárt a generikus gyógyszerekhez kapcsolódó kedvezmények csökkentése ellen tiltakozva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.