Már az új miniszterelnök miatt vonulnak utcára a franciák: megvan a dátum, leáll az ország
A francia szakszervezetek október 2-ra újabb országos tiltakozónapot hirdettek, mert nem kaptak egyértelmű választ követeléseikre a miniszterelnöktől szerdai megbeszélésükön. A szakszervezetek mindenekelőtt a nyugdíjreform eltörlését, azaz a 64 évre megemelt nyugdíjkorhatár visszacsökkentését követelik, valamint azt, hogy a kormány ne fagyassza be jövőre a szociális juttatásokat, és a munkanélküli-biztosítási rendszerhez se nyúljon hozzá.
A szakszervezetek szeptember 18-i első tiltakozónapján a hatóságok szerint legalább félmillióan, a szervezők szerint több mint egymillióan vonultak az utcákra mintegy négyszáz településen. A megmozdulás fő célja volt nyomást gyakorolni a szeptember 9-én kinevezett új miniszterelnök, Sébastien Lecornu jövőbeni költségvetési döntéseire.
A szakszervezetek eredetileg azért hirdettek országos megmozdulást, hogy tiltakozzanak a még az előző kormányfő, Francois Bayrou által a nyáron bejelentett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási terv ellen, amelyet egyelőre az új miniszterelnök sem vetett el.
A miniszterelnök továbbra sem adott egyértelmű választ a munkavállalók követeléseire. Az egyetlen lehetséges ok az elégedettségre, hogy a munkanélküli-biztosítás reformjának elvetése jó úton van
– mondta szerdán a CFDT szakszervezet vezetője, Marylise Léon a több mint két és fél órás találkozó után.
„Ez a megállapítás azonban nem vonatkozik az egészségügyi ellátásért fizetendő önrész megduplázására, vagy a háromezer köztisztviselői munkahely tervezett megszüntetésére, és Sébastien Lecornu semmilyen konkrétumot nem mondott az adóügyi igazságosságról – mondta Sophie Binet, a CGT vezetője. – Ami a 2023-as nyugdíjreformot illeti, amely a szakszervezetek követeléseinek központi eleme, ez az egyik legkevésbé egyértelmű téma” – jelezte Marylise Léon.
A francia miniszterelnök már leült tárgyalni
Az esti órákban a miniszterelnök közleményben biztosította a szociális partnereket arról, hogy nem szándékozik erőszakkal átnyomni az intézkedéseket, és a következő napokban újra találkozni szeretne velük. Lecornu kiemelte, hogy öt témában várja a szakszervezetek véleményét:
- a szociális háló finanszírozása,
- az újraiparosítás és a gazdasági szuverenitás,
- a munkakörülmények,
- a nemek közötti egyenlőség megerősítése
- és a munkaerőpiac modernizálása terén.
Bár alapvető és azonnali változtatásokat ígért a kormányzásban, két héttel a kinevezése után a miniszterelnök még mindig nem alakította meg kormányát, hanem folyamatos konzultációkat folytat a politikai, szakszervezeti és munkaadói erőkkel egy olyan végrehajtói hatalom kialakítása érdekében, amely képes lesz túlélni az ellenzék által már bejelentett újabb bizalmatlansági indítványt.
A kormányfő a szakszervezetek után fogadta a három reprezentatív munkaadói szervezet képviselőit is, akik üdvözölték, hogy a kínálati politikát nem kérdőjelezte meg Lecornu. Patrick Martin, a Medef elnöke szerint a miniszterelnök teljesen tisztában van azzal, hogy jelzéseket kell küldeni a tehermegosztásról, az (adóügyi) méltányosságról, de főleg a csalás elleni küzdelemről anélkül, hogy ezzel veszélybe sodorná a gazdasági modellt.
Ha nem mondjuk el a franciáknak, hogy a terhek mindenki számára egyformák lesznek, akkor senki sem fogja elfogadni őket
– vélte Michel Picon, az U2P elnöke. Több szakszervezeti és munkaadói forrás szerint Sébastien Lecornu szerdán elismerte, hogy az 1958-ban kezdődött V. Köztársaság leggyengébb miniszterelnöke. „Nagyon jól tudja, hogy kicsi a mozgástere” – idézte az AFP hírügynökség a Medef elnökét.
Mielőtt a szakszervezetek meghirdették az újabb tiltakozónapjukat, más szervezetek is a tüntetésre szólítottak fel. Csütörtökön ifjúsági szervezetek szerveznek megmozdulást az egyetemek forráshiánya miatt, pénteken pedig a gazdák vonulnak utcára, hogy tiltakozzanak egyebek között a Mercosur-országokkal kötött uniós megállapodás ellen.
Hatalmas a felfordulás Franciaországban
Múlt csütörtökön országos sztrájkok és tiltakozások bénították meg Franciaországot: a szakszervezetek ritkán látott egységben szervezték meg a demonstrációt, hogy nyomást gyakoroljanak az új miniszterelnökre. Az országban mintegy 250 felvonulást szerveztek, és a hatóságok szerint akár 800 ezer ember is utcára vonulhatott. Francia beszámolók szerint Párizsban hajnalban buszgarázsokat vontak blokád alá, iskolákat zártak be, és
már a reggeli órákban összecsapások voltak diákok és rendőrök között.
A fővárosi metró több vonalán csak csúcsidőben közlekedtek szerelvények, egyes busz- és villamosjáratok teljesen leálltak, az országos vasúthálózat is súlyos fennakadásokkal működött. Az oktatásban szintén sokan tiltakoztak: a kormány adatai szerint az általános és középiskolai tanárok több mint 17 százaléka sztrájkolt, de a szakszervezetek szerint ez az arány valójában akár 45 százalék is lehetett. A gyógyszertárak körülbelül 90 százaléka bezárt a generikus gyógyszerekhez kapcsolódó kedvezmények csökkentése ellen tiltakozva.
