Országos sztrájkok és tiltakozások Franciaországban: hatalmas a felfordulás, az új miniszterelnök alatt már most rezeg a léc
Franciaországban csütörtökön több százezren vonultak utcára a kormány megszorító tervei ellen. A közlekedést, az iskolákat és számos közszolgáltatást is megbénították az országos sztrájkok és tiltakozások. A szakszervezetek magasabb béreket, a nyugdíjreform visszavonását és a közszolgáltatások megerősítését követelik.
Csütörtökön országos sztrájkok és tiltakozások bénították meg Franciaországot: a szakszervezetek ritkán látott egységben szervezték meg a demonstrációt, hogy nyomást gyakoroljanak az új miniszterelnökre, Sébastien Lecornura. A pedagógusok, közlekedési dolgozók, egészségügyi alkalmazottak, gyógyszerészek és a közszféra más munkavállalói a kormány tervezett költségvetési megszorításai ellen tiltakoztak, valamint magasabb béreket, jobb közszolgáltatásokat és a nyugdíjreform visszavonását követelték.
Az országban mintegy 250 felvonulást szerveztek, és a hatóságok szerint akár 800 ezer ember is utcára vonulhatott. Francia beszámolók szerint Párizsban hajnalban buszgarázsokat vontak blokád alá, iskolákat zártak be, és
már a reggeli órákban összecsapások voltak diákok és rendőrök között.
A fővárosi metró több vonalán csak csúcsidőben közlekedtek szerelvények, egyes busz- és villamosjáratok teljesen leálltak, az országos vasúthálózat is súlyos fennakadásokkal működött.
Az oktatásban szintén sokan tiltakoztak: a kormány adatai szerint az általános és középiskolai tanárok több mint 17 százaléka sztrájkolt, de a szakszervezetek szerint ez az arány valójában akár 45 százalék is lehetett. A gyógyszertárak körülbelül 90 százaléka bezárt a generikus gyógyszerekhez kapcsolódó kedvezmények csökkentése ellen tiltakozva.
Ilyen egy politikai válság kellős közepe
Franciaországot hónapok óta politikai bizonytalanság lengi körül: három miniszterelnököt váltottak kevesebb mint egy év alatt. Francois Bayrou szeptemberben megbukott a parlamenti bizalmi szavazáson, főként az általa tervezett, 44 milliárd eurós költségvetési megszorítás miatt. Utódja, Sébastien Lecornu azzal a feladattal kezdte munkáját, hogy konszenzust építsen a megosztott nemzetgyűlésben.
Lecornu – aki korábban védelmi miniszterként szolgált – azt ígérte, szakít elődei politikájával, ám a szakszervezetek és az ellenzék egyaránt úgy látja, hogy az új kormány továbbra is a megszorítások útján halad. Bár elvetette Bayrou egyik legnépszerűtlenebb tervét, a két ünnepnap eltörlését, sokan attól tartanak, hogy a szociális kiadások befagyasztása és más megszorítások megmaradnak.
Országos tiltakozások bénították meg Franciaországot, összecsaptak a rendőrökkel a diákok
Fotó: AFP
1/14
Országos tiltakozások bénították meg Franciaországot, összecsaptak a rendőrökkel a diákok
A demonstrációkon sok résztvevő csalódottságának adott hangot Emmanuel Macron elnökkel szemben is. „Macron az ígéretek megszegésének királya” – fogalmazott egy nyugdíjas tanár Párizsban. Egy fiatal egyetemista pedig úgy vélekedett:
Mindig a mi generációnkra hárítják az adósságot és a bizonytalanságot, miközben senki nem képvisel minket a politikában!
A mérsékelt CFDT szakszervezet egyik vezetője szerint a kormány 2017 óta következetesen a vállalkozások érdekeit helyezte előtérbe, miközben az átlagemberek helyzete romlott. „Most azt várjuk, hogy végre a dolgozók és az állampolgárok szempontjai kerüljenek előtérbe” – mondta Perrine Mohr, a Hauts-de-France régióban.
Újabb bizalmatlansági indítvány a láthatáron?
A politikai következmények is gyorsan napirendre kerültek. Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetője újabb bizalmi szavazást sürgetett a parlamentben Lecornu ellen. „Ez egy olyan esemény, amelynek komoly politikai következményei lesznek” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ha a kormányfő nem vállalja önként a megmérettetést, az ellenzék nyújt be bizalmatlansági indítványt.
Marine Le Pen is figyelmeztette Lecornut: ha ugyanazt a politikát folytatja, mint elődei, akkor bukni fog.
A szocialisták és a kommunisták a leggazdagabbak nagyobb teherviselését, a megszorítások felülvizsgálatát és a közszolgáltatások megerősítését követelik.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Fitch hitelminősítő a múlt héten lerontotta Franciaország adósbesorolását politikai instabilitásra és a 114 százalékos GDP-arányos államadósságra hivatkozva. A költségvetésről szóló vita hetek alatt eldőlhet: ha Lecornu nem talál kompromisszumot, könnyen elődei sorsára juthat.
A sztrájkok és tüntetések tömege azt mutatja, hogy a franciák jelentős része úgy érzi: a kormány politikája egyre kevésbé szolgálja a mindennapi emberek érdekeit. A következő hetekben kiderül, hogy a „sztrájkok országának” újabb fejezete csak egy rövid epizód lesz, vagy egy hosszú politikai átrendeződés kezdete.
