Makszim Liszenko az új ruhaüzletében, Kramatorszk városának szívében hirtelen elhallgat, és figyel. „Tessék, mindjárt lezuhan” – figyelmeztet mindenkit, miközben egy orosz öngyilkos drón magas hangú vinnyogását hallja. Pillanatokkal később hangos robbanás hallatszik. Ez már a harmadik detonáció egy órán belül, Ukrajna egyik utolsó bástyája felett.
Ukrajna keleti és déli részén, a több mint 1000 kilométer hosszú frontvonal felett több ezer pilóta nélküli légi jármű lebeg. A feladatuk egyértelmű: még a legkisebb gyalogos előrenyomulási próbálkozást is azonnal meg kell torolniuk – írj a Reuters.
A légi fenyegetés kiterjed a csapásmérő övezetbe – a frontvonal mindkét oldalán 20-25 kilométeres földsávba – került falvakra, városokra és településekre is, ahol egyébként rengeteg civil él. Vagy legalábbis próbálna élni.
A 29 éves Liszenko bizonyosan sehová sem menekül el: júniusban nyitotta meg Zaboy üzletét egy kellemes, fákkal szegélyezett utcában. De a háborús helyzethez látszólag a vásárlók is hozzászoktak: a robbanások hallatán alig rezzenve katonák és civilek böngészik a pólók és melegítőfelsők polcait, vagy vesznek egy kávét a bárban. Mindössze egy fiatal nő fogja be a fülét a drón vinnyogása miatt, miközben egykedvűen nézi a bolt kirakatát.
Minden pólón az az üzenet van, hogy meg kell szabadulnunk a megszálló erőktől
– mondja Liszenko, miközben átnézi a gyűjteményét. „Számunkra ez maga az élet” – teszi hozzá.
A város főterén utcaseprők söprik el a drónrobbanás törmelékét, amelyben egy autó megrongálódott. Egy fedett piacot is találat ért, anyagi károkat és kisebb sérüléseket okozva. Egy boltos, akinek az arcát még mindig beborítja a robbanás pora, a pultjánál áll, és nem hajlandó távozni.
A Reuters riportere három emberrel találkozott, akik különböző okokból Kramatorszkban és a szomszédos Szlovjanszkban tartózkodtak: Liszenkóval a boltja miatt, egy gazdálkodóval, akinek a földje a két várostól nyugatra fekszik, és egy 25 éves nővel, aki visszatért azokra a helyekre, amelyeket tinédzserként ismert.
Elkezdtem úgy érezni, hogy itt kell lennem, mert nem bocsátanám meg magamnak, ha még egyszer nem látnám ezt a helyet
– mondja a nő, Darka Harnik, aki Ukrajna Energiabiztonsági Marshall-tervén dolgozik, azaz a feladata az ukrán energia-infrastruktúrába irányuló befektetések vonzása. „Amint kiszálltam a vonatból, robbanásokat lehetett hallani, szó szerint az állomásról. Ez egy új valóság” – mondja.
A három civilben közös, hogy mindhárman elutasították Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatát, miszerint békéért cserébe területeket engednének át Oroszországnak.
A két város lakossága, amely a háború előtt nagyjából 200 ezer fő volt, már lefeleződött,
és Donyeckben már csak ez a két nagyobb település az, amely még mindig Putyin útjában áll. Keletre orosz erők által körbevett ukrán helyőrségek, nyugatra pedig falvak és mezők találhatók.
Ezeken a földeken van a 61 éves Szerhij Kurinnyi, a KramAgroSvit mezőgazdasági csoport igazgatójának tejüzeme és szarvasmarhatelepe. Kurinnyi, nem hiszi, hogy Putyin megállna Donbásznál, ha azt egy békemegállapodás keretében átadnák.
Ha engedményeket teszünk, és feladjuk területünk egy részét, a huligán állam elfoglalja Harkiv, Zaporizzsja és Herszon megyéit. Aztán majd felszólítanak, hogy adjuk nekik Odesszát és Mikolajivot is.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közölte, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatásuk szerint az ukránok háromnegyede kategorikusan elutasítja az orosz háború befejezésére irányuló javaslatokat, amelyek értelmében Kijev kivonná csapatait a Donbászból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.