A fagyban is az utakra vonulnak a gazdák, mert Brüsszel napokon belül lépni készül, hogy tönkretegye őket
A fagy és a havazás sem tartja vissza a német gazdákat, hogy az utakra vonuljanak, tiltakozva a Mercosur-egyezmény Brüsszelben tervezett aláírása ellen. Az elmúlt hetekben fokozódott a tiltakozás a szabadkereskedelmi egyezmény ellen Európa több pontján, mert a gazdák szerint hatalmas károkat okozhat az uniós mezőgazdaságban. Brüsszel a napokban kívánja keresztülerőltetni a tagállamokon a megegyezést.
December 18-án több ezer európai gazda tartott nagyméretű demonstrációt Brüsszelben, traktorokkal blokkolták utakat, az Európai Parlament közelében is összegyűltek, ahol az EU vezetőinek csúcstalálkozója zajlott. A rendőrség vízágyút és könnygázt is bevetett. Demonstráltak a francia gazdák is, a lengyel gazdák pedig december végén országszerte, több mint 160 helyszínen tartottak demonstrációkat utak mentén és közterületeken, és városi és vidéki közlekedési pontokon is voltak megmozdulások.
Németországban két év telt el azóta, hogy a 2024-es gazdatüntetések országos figyelmet kaptak, de most a gazdák ismét visszatérnek – írja a Berliner Zeitung.
Még az előrejelzett fagy és az erős havazás sem tartja vissza őket: csütörtökön reggel traktorok indulnak az autópálya-felhajtók felé Brandenburgban és Mecklenburg–Elő-Pomerániában.
- Különösen az A24-es és az A11-es autópálya érintett.
- Lezárásokat terveznek Kremmen és Putlitz között,
- valamint Bernau és a Penkun melletti Schmöllnnél. Számos felhajtón reggel 7 és délután 5 óra között engedélyezett demonstrációkra kerül sor, ezért jelentős forgalmi fennakadásokra kell számítani.
Nemcsak itt lesz tiltakozás Németországban, de nem mindenhol ugyanúgy. A „Land schafft Verbindung” szászországi csoportja délután két órától demonstrációt szervez
Drezdában, a Frauenkirche előtt – nagy traktorok nélkül, viszont 300 kis pedálos játéktraktorral:
ők azt mondják a lap szerint, hogy „nem akarnak okot adni a közvélemény bírálatára”.
Gazdatüntetés: „A Mercosur-egyezmény kirívó igazságtalanság a mi bőrünkre”
Mecklenburg–Elő-Pomerániában a megmozdulásra a „Land schafft Verbindung” (LsV – A föld kapcsolatot teremt) mozgalom és a Szabad Gazdák szövetsége szólított fel.
A tiltakozók attól tartanak, hogy dél-amerikai termelők dömpingáron árasztják el az európai piacot terményeikkel. A Bajor Gazdaszövetség megfogalmazta központi követelését:
Az importtermékeknek ugyanazoknak az előírásoknak kell megfelelniük, mint az Európai Unión belüli mezőgazdasági termelésnek
– idézi a fővárosi lap, hozzátéve: a gazdák nem a kereskedelem ellen vannak, hanem a tisztességes, egyenlő szabályok mentén zajló kereskedelemért állnak ki.
Reinhard Jung, a Brandenburgi Gazdaszövetség ügyvezető igazgatója a Berliner Zeitungnak „kirívó igazságtalanságnak” nevezte a helyzetet: Dél-Amerikában a termelés exportorientált, és az agrárfelesleget az európai piacra öntik. Ehhez a mezőgazdasági területek bővítésére van szükség, sokszor az esőerdők rovására. Az állattartás kevésbé szabályozott, a környezetvédelmi normák alacsonyabbak. „Ez export bármi áron – mondta Jung. – És az árát a mi gazdaságaink fizetik meg.”
Konkrétan a megállapodás jelentősen átrendezheti számos gazdaság versenyképességét. Dél-amerikai marhahús és cukor nagyobb mennyiségben kerülhetne az európai piacra – olyan szociális, környezetvédelmi és állatjóléti feltételek mellett, amelyek aligha hasonlíthatók az uniós normákhoz. Ezzel párhuzamosan az európai gazdáknak egyre szigorúbb előírásokkal kell szembenézniük, például az állatvédelem, a trágyázás, a növényvédő szerek, a géntechnológia vagy a szén-dioxid-árazás területén.
Olaszország dönthet a kérdésben, ami a francia, német, lengyel, magyar gazdák sorsát szabja meg
Olaszország kulcsszerepben van: ha az ország támogatja a megállapodást, összejöhet a szükséges minősített többség, felülírva az eddig ellenző tagállamokat – köztük Franciaországot, Lengyelországot, Magyarországot és Ausztriát – írja a német lap.
A Bloomberg hétfői híre szerint Olaszország azt tervezi, hogy támogatja a megállapodást a dél-amerikai országcsoporttal egy olyan szavazáson, amely várhatóan az utolsó nagyobb akadály lesz Brüsszel számára a 25 éve faragott megállapodás tető alá hozásában.
Az ügyet ismerő források szerint Olaszország várhatóan irányt vált, és január 9-én az uniós nagykövetek szavazásán támogatni fogja az egyezményt. Ez lehetővé tenné, hogy az EU január 12-én aláírja a szerződést a Mercosur-országokkal – Brazíliával, Argentínával, Uruguayjal és Paraguayjal.
Az uniós agrárminiszterek már szerdán összeültek, hogy megvitassák a témát.
Brüsszel mozgósít: berendelték az összes agrárminisztert, sürgős döntést várnak a Mercosur-ügyben – ezen múlik az uniós mezőgazdaság
Brüsszel mindent egy lapra tesz fel, hogy átvigye az EU történetének egyik legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét. Az agrárminiszterek rendkívüli találkozóján az olasz és francia ellenállás megtörése a fő cél, enélkül ugyanis nem léphet életbe a Mercosur-megállapodás.
A visegrádi négyek agrárminiszterei együttesen lépnek fel – írta közleményében a magyar tárcavezető, Nagy István, aki így fogalmaz:
A mi álláspontunk világos: a gazdáknak igaza van, hiszen Brüsszel eddigi intézkedései jelentős versenyhátrányt okoztak és jövőjüket, illetve megélhetésüket is veszélyeztetik. Brüsszel és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodása, az agrártámogatások tervezett csökkentése, valamint az EU-Mercosur kereskedelmi megegyezés az európai agrárium kivégzését jelentheti, amit nem hagyhatunk. Elfogadhatatlan, hogy a Közös Agrárpolitikai források kifizetése a mezőgazdaságtól független, vélt vagy valós politikai elvárásokhoz legyen kötve. Az élelmezésbiztonságot nem lehet a mindennapi politikai játszmák részévé tenni.
