Tovább lassult a drágulás üteme az eurózónában: jövőre már a túl csekély drágulás okozhat problémát
A tavalyi év utolsó hónapjára az infláció az eurózónában 2 százalékra csökkent éves alapon a novemberi 2,1 százalékos szint után, így az áremelkedés decemberi üteme megegyezett az Európai Központi Bank (EKB) inflációs céljával.
A Reuters elemzői konszenzusa ugyancsak 2,0 százalékos drágulási ütemet várt decemberre éves alapon, míg az árak novemberhez képest 0,2 százalékkal emelkedtek. A drágulási ütem mérséklődésében szerepet játszott az energiaárak csökkenése, ami ellensúlyozta az élelmiszerárak megugrását. Ugyanakkor a volatilis élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó, így a mögöttes folyamatokat jobban leképező maginfláció is mérséklődött, éves alapon a novemberi 2,4 százalékos drágulás 2,3 százalékra csökkent.
Akár túl alacsony is lehet az infláció
Az eurózóna drágulási üteme az elmúlt évben az EKB 2 százalékos célja közelében alakult, így a kamatszint változása sem valószínű a következő időszakban, a monetáris politika alakítói között vannak, akik némiképp tartanak a drágulás túlzott lassulásától, ami a béremeléseket is túlságosan lefelé nyomhatja az eurózónában.
Ha az infláció tartósan a kétszázalékos cél alatt alakul, tér nyílhat a további kamatvágások előtt.
Az európai áremelkedési ütemre hatást gyakorolhat az erős euró, a növekvő kínai import és az alacsony energiaár is, melyek együttesen akár mélyen a 2 százalékos cél alá vihetik a drágulás ütemét, ami fékezheti az európai gazdaságot, és további lazításra kényszerítheti az EKB-t.
