Az orosz–ukrán háború kitörése óta Dánia volt ez egyik legbőkezűbb támogatója Kijevek, de az elkövetkező években az ukránok sokkal kevesebb támogatásra számíthatnak Dániától, mint amihez eddig hozzászoktak – fogalmaz a dán DR portál.
A védelmi bizottságnak adott válaszában Troels Lund Poulsen védelmi miniszter kijelentette, hogy
Dánia jövőre 9,4 milliárd koronát (480 milliárd forint) adományoz Ukrajnának. Ez az összeg korábban 16,5 milliárd (845 milliárd forint), illetve közel 19 milliárd korona (több mint 971 milliárd forint) is volt már éves szinten.
A védelmi miniszter kijelentette:
Nemcsak anyagilag mentek messzire Ukrajna támogatásában. Retorikailag is.
Mette Frederiksen miniszterelnök az elmúlt években többször is hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy pénzt küldjenek Ukrajna hadseregének. Legutóbb októberben, amikor Dánia adott otthont az Európai Politikai Közösség (EPC) ülésének, még úgy fogalmazott, hogy növelniük kell Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását. „Ukrajna támogatása közvetlen befektetés a saját biztonságunkba. És ezért kell hosszú távú finanszírozást biztosítanunk Ukrajna fegyveres erőinek” – mondta a kormányfő.
A dán parlament széles többsége 2023-ban megállapodott az Ukrajna Alap létrehozásáról. Ez egy pénzügyi keretrendszer, amely meghatározza, hogy mennyit adományoznak Ukrajnának.
Dánia támogatásainak eddig összege elérte a 70 milliárd dán koronát (körülbelül 3570 milliárd forint).
Miközben Dánia 9,4 milliárd koronával (több min 480 milliárd forint) látszólag csökkenti Ukrajna katonai támogatását jövőre, az ország szomszédjai épp az ellenkezőjét teszik.
A norvég kormány kormány tavasszal úgy döntött, hogy növeli az országnak szánt támogatás összegét. Jövőre 54,3 milliárd koronát (több mint 2700 milliárd forint) különített el Ukrajnának.
A svédek valamivel több mint 27 milliárd koronát (közel 1400 milliárd forint) különítettek el a költségvetésükből Kijevnek.
A Kieli Intézet szerint eddig Dánia nyújtotta a legtöbb támogatást Ukrajnának GDP-arányosan.
165 milliárdos támogatás
Az idén uniós pénzügyi lélegeztetőgépre került Ukrajna, ha elnöke nyakáig ér is a korrupció, csak egy hatalmas újabb brüsszeli csomaggal kerülheti el jövőre az összeomlást, és a kép tisztul, ha fel nem is derül. Béke nincs, a friss amerikai javaslatot sikerült megfúrni, de pénz nélkül háború sincs. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök három javaslatából szerdára kettő maradt – de az alaposabb szemlélő számára inkább egyre, ami mögött azonban nincs egyetértés a sorsdöntő december 18–19-i európai uniós csúcs előtt.
Von der Leyen szerint erre nincs is szükség. Mindjárt bemutatjuk, mire gondolt, azzal az előrevetéssel, hogy ez a logika iszonyatot ébreszt még Brüsszelben is. Brüsszel nemcsak az EU bizottságának székhelye, hanem a belga kormányé is, és Ukrajna ügyében a két Brüsszel ütközőpályára került. Ha Von der Leyen keresztülviszi akaratát, Belgium elképesztő kockázatok rabjává válik.
Ukrajna támogatása – összekalapozni nem sikerült, ami marad: a brüsszeli kényszer
A pénzügyi csődhelyzettel küszködő háborús Ukrajnának a felszínen maradáshoz már jövő tavasztól százmilliárd eurós nagyságrendben lesz szüksége uniós támogatásra. Von der Leyen eredeti három alternatív javaslata ez volt:
- Kilábalási kölcsön a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával.
- Az európai uniós tagországok által közösen felvett hitel (eurókötvények) a támogatásra.
- A tagállamok megállapodása kétoldalú támogatások nyújtásáról.
Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan már azt közölte, hogy két javaslatot tesz. Ebből végleg kiderült, hogy – habár a híreket olvasva úgy tűnik, Kijevnek tömérdek támogatója van az uniós fővárosokban plusz a Csatorna túloldalán – nem sikerült összekalapozni a szükséges irdatlan összeget.
