Egy nap se kellett, máris megfenyegették a tagjelöltet: ha nem álltok be a sorba az oroszok ellen, felejtsétek el az EU-t
Nem volt még ilyen: szerdán egy EU-tagjelölt ország kulcsvezetője elutasította Brüsszel felhívását, hogy álljon be a sorba az Oroszország elleni szankciók kivetésében. A következő napon már meg is érkezett a reakció, fenyegetés formájában, Brüsszelből, az ott kezdődött uniós csúcs egyik résztvevőjétől.
Az illető tagjelölt nem volt hivatalos Brüsszelbe, bár ott az Európai Tanács találkozóját megelőzően zajlott az uniós vezetők és a balkáni tagjelöltek közti EU–Nyugat-Balkán-csúcs. Nem balkáni országról van szó, hanem az Oroszországgal szomszédos Georgiáról, amely valamikor Grúzia néven ugyanúgy együtt volt része a Szovjetuniónak az oroszokkal, mint Ukrajna vagy a balti országok, és földrajzilag nincsenek a hátában uniós tagok.
Georgia vezetése nem olyan ostoba, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben – jelentette ki szerdán Kaha Kaladze, a Grúziai Álom Demokratikus Grúzia kormánypárt főtitkára, Tbiliszi polgármestere.
A csütörtöki uniós csúcs olyan sorsdöntő kérdésekről dönt, mint hogy vállalja-e az EU – és ha igen, miképp – Ukrajna Oroszország elleni háborújának finanszírozását. Volt azonban a csúcsnak olyan résztvevője, aki szakított időt rá, hogy újságírók előtt kitérjen a grúz kilengésre is. Az egyik balti állam elnökéről van szó.
Georgia EU-csatlakozása: sajnos baj van a jogállami normákkal, pedig nagyon szeretünk titeket
„Kissé csalódott vagyok – kezdte rezignáltan Gitanas Nauseda litván elnök – a legutóbbi grúziai fejlemények miatt, amelyek – szerinte – azt jelzik, hogy az ország eltávolodik a Vilnius és Tbiliszi közötti szoros kapcsolattól.
„Bár Georgia messze van Litvániától, nagyon szoros kapcsolataink vannak: érzelmi, történelmi és hagyományos kötelékek fűznek össze bennünket, ezért sajnálatos látni, hogy Georgia nem közeledik” – tette hozzá barátian. Mindjárt ezt követte a fenyegetés. Az elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Georgia „eltávolodik az Európai Uniótól” és az unió jogállamisági normáitól, majd hozzáfűzte:
Úgy gondolom, hogy a helyzet nagyon bonyolult lesz, és ez csalódást okozna a grúz népnek, amely arra számít, hogy az ország határozott előrelépést tesz az Európai Unió felé
– idézi az Euronews (11:50-nél). Egyébként explicite nem mondta ki a litván vezető, hogy az orosz szankciók ügyéről beszél, vagy legalábbis a cikk nem tért ki rá. A Budapesten oly jól ismert „úgyis mindenki tudja” ág.
Ukrajna és Georgia egyszerre kaptak tagjelölti státuszt, node…
Georgia ugyanakkor kapott EU-tagjelölti státuszt, amikor Ukrajna, 2023 decemberében, amikor az orosz–ukrán háború már két éve folyt. A két ország aztán merőben más pályára került.
- A grúzok maguk azt érzékelték, hogy a csatlakozási folyamatot Brüsszel politikai zsarolásra használja, ezért alig egy évvel később az ellenzék és az Európai Parlament által karöltve választási csalással megvádolt kormány gyakorlatilag 2028-ig elhalasztotta a folytatást.
- Ezzel szemben Ukrajnát illetően Ursula von der Leyen tavaly nyáron kezdődött második európai bizottsági elnöki ciklusának az lett a hivatalos álláspontja, hogy gyorsított pályán, már 2030 előtt be kell őket léptetni. Sőt, miután Donald Trump amerikai elnök a béketárgyalások megkezdésére szorította Kijevet, az szivárgott ki, hogy a csatlakozást immár 2027. január 1-jére képzelik el.
Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz: a Nyugat-Balkánon elképedve figyelnek
Ukrajna gyorsított kooptálása minden eddigi szabály felrúgását jelentené, és az elképzelés minden bizonnyal elgondolkodtatta azoknak a nyuqat-balkáni országoknak az elitjét, amelyek
- mind sokkal korábban lettek tagjelöltek,
- azóta fáradsággal küzdik keresztül magukat a csatlakozási feltételek teljesítését célzó fejezetek tárgyalásain, de nem tudják, mikor válhatnak EU-taggá,
- és folyamatosan kapják a kioktatást a nyugatiaktól jogállamról és korrupcióról, miközben Ukrajnában választások nélküli rezsim uralkodik, és a legmagasabb szintekig hágott az ERU-támogatásokat elnyelő korrupció.
A szerdai EU–Nyugat-Balkán-csúcson ők vállon veregetést kaptak az uniós vezetőktől, beleértve Ursula von der Leyent, 2027-es csatlakozási dátumot azonban nem, de még 2030-ast sem.
A régió országai a következő években lettek EU-tagjelöltek:
- Észak-Macedónia 2005,
- Montenegró 2010 (ők még az eurót is bevezették egyoldalúan),
- Szerbia 2012 (őket folyton oktatják jogállamiságról),
- Albánia (2014),
- Bosznia-Hercegovina 2022 (feltételes tagjelölti státusz).
