Börtönbe csuknák a budapesti székhelyű nemzetközi sportszövetség volt elnökét, százmilliókat sikkasztott a vád szerint
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt és végrehajtandó börtönbüntetést kért az egyik budapesti székhelyű nemzetközi sportszövetség volt elnökére, aki a vád szerint százmilliókkal károsította meg az általa korábban vezetett sportszervezetet – közölte a főügyészség kedden.

A vádirat szerint a most 86 éves férfi 2000 decembere és 2020 áprilisa között a sportszövetség elnöke volt. Elnöksége alatt a szövetséget szoros és kizárólagos ellenőrzése alatt tartotta, teljhatalommal vezette. A szervezet végrehajtó bizottsági tagjainak nem engedett teljes betekintést a pénzügyekbe, továbbá rendszeresen jelentős összegű készpénzt vett fel a szövetség bankszámláiról.
A vádlott 2019-ben és 2020-ban részletekben összesen 204 450 000 forintot vett fel a szervezet egyik számlájáról. Az összeggel nem számolt el, vagyis a pénzt eltulajdonította.
A férfi sportvezetőként 2017 őszétől kezdve évi 300 000 dollár tiszteletdíjra és 50 000 dollár költségtérítésre volt jogosult. Ugyanakkor 2017-ben a neki járó tiszteletdíjtól és költségtérítéstől 145 000 dollárral (38 365 550 forinttal), 2019-ben pedig 15 000 dollárral (4 534 350 forinttal) magasabb összeget vett fel.
A vádlott ezt a 42 899 900 forintnak megfelelő összeget is jogtalanul használta fel.
„A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben különösen nagy értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette, valamint jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat végrehajtandó börtönre és pénzbüntetésre, illetve határozott időre tiltsa el sportvezetői foglalkozás gyakorlásától” – olvasható a főügyészség közleményében.
Sajtóhírek szerint a Fővárosi Főügyészség Aján Tamást, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) volt elnökét vádolja a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással.
A volt sportdiplomata, aki korábban tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak is (NOB), 2020-ban mondott le az IWF elnöki posztjáról.
A Blikk megkeresésére a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) volt elnöke nem tagadta, hogy róla van szó.
Az ügyészség elvégezte a munkáját, most majd a bíróság elé kerül az ügy, s én bízom abban, hogy az igazságszolgáltatás az elé tárt dokumentumok alapján megalapozott döntést fog hozni
– mondta. Hozzátette, hogy szerinte bosszúhadjáratról és lejárató kampányról van szó.
„Egyértelmű szabályok voltak lefektetve, hogy milyen számú pozitív doppingeset után kapnak eltiltást az érintett tagszövetségek. Ezek alapján nem indulhattak a tokiói olimpián hat ország – Azerbajdzsán, Egyiptom, Kazahsztán, Oroszország, Thaiföld és Üzbegisztán – emelői. Ezek álltak aztán orosz vezetéssel össze, és támadták meg az IWF-et és személy szerint engem is” – folytatta.
Aján Tamás szerint ezt az helyzetet a nemzetközi szövetség női alelnöke, a görög Ursula Papandrea a saját javára próbálta fordítani, ugyanis elnök szeretett volna lenni. A volt elnök azt mondta:
"Négy ügyvédi irodától kértek ajánlatot az IWF átvilágítására, s végül azt a kanadait választották, amely a munkáért 1,21 millió amerikai dollárt (397 millió forintot) kért. A vizsgálat során a szövetség minden laptopját és szerverét előzetes bejelentés nélkül, jogtalanul lefoglalták, de engem ez nem érdekelt különösebben, mert azt mondtam, nincs takargatnivalónk. Végül kétszer hat hét után egy olyan jelentést tettek le az asztalra, amit magyar, osztrák és német ügyvédek az átnézés után úgy minősítettek: nehéz elhinni, hogy ezt jogvégzett emberek adták ki a kezükből."
Meglepő hatása van az atlétikai világbajnokságnak a gazdaságra
Egy nagyszabású sportesemény nemcsak a sportteljesítményekről szól, hanem erőteljes gazdasági és társadalmi hatásokat is kivált. A 2025-ös tokiói és a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság példája jól mutatja a multiplikátorhatás működését.


