Totális fordulat: a szemünk láttára jön létre új szövetség Európa és Kína között, Amerika a közös ellenség – nincs többé nyugati világrend
Hszi Csin-ping kínai elnök új kereskedelmi és politikai partnerséget kínált Európának, miközben nyíltan a Trump vezette Béketanács alternatívájaként pozicionálja Pekinget. A lépés egyértelműen az Egyesült Államok és Európa közötti növekvő feszültségekre épít.
Hszi Csin‑ping kínai elnök látványos diplomáciai offenzívát indított Európa irányába, amelyet sokan a Donald Trump által megalapított Béketanáccsal szembeni politikai lépésként értelmeznek.
Peking új kereskedelmi lehetőségeket ajánl, miközben hangsúlyozza elkötelezettségét az ENSZ-központú nemzetközi rend mellett.
Ez éles kontrasztban áll azzal a testülettel, amelyet az amerikai elnök az ENSZ alternatívájaként hozott létre.
A kínai elnök kedden Petteri Orpo finn miniszterelnökkel találkozott Pekingben, ahol kijelentette: Kína és Európa „partnerek, nem ellenfelek”. Hszi nyílt meghívást intézett a finn vállalatokhoz is, arra buzdítva őket, hogy „ússzanak a kínai piac hatalmas óceánjában”.
A kínai állami hírügynökség, a Hszinhua szerint Hszi azt is hangsúlyozta, hogy Kína kész Finnországgal együtt „fenntartani a nemzetközi rendszert az ENSZ központi szerepével”, és felszólította a nagyhatalmakat a jogállamiság, az együttműködés és az integritás tiszteletben tartására.
Alig alakult meg a Béketanács, máris gyülekeznek az ellenségei
A találkozó nem elszigetelt esemény: kedden Sir Keir Starmer brit miniszterelnök is Pekingbe érkezett négynapos látogatásra egy 50 vállalatot és intézményt képviselő delegáció élén. Őt megelőzően Mark Carney kanadai kormányfő is Kínában járt.
Peking egyértelműen igyekszik magát felelős globális szereplőként és megbízható kereskedelmi partnerként bemutatni, miközben az Egyesült Államok külpolitikáját egyre agresszívebbnek és kiszámíthatatlanabbnak állítja be.
Mindeközben a brit–kínai kapcsolatok súlyos ellentmondásokkal terheltek. A Telegraph értesülései szerint kínai kémek feltörték a Downing Street telefonjait, ami újabb figyelmeztetéseket váltott ki a Kínától való túlzott brit függés miatt.
Ennek ellenére a brit kormány a múlt héten jóváhagyta egy új, nagy méretű kínai „szupernagykövetség” építését Londonban, félretéve azokat az aggodalmakat, hogy az épületet London adatkábeleinek megfigyelésére is használhatják.
A kínai állami média közben nyíltan bírálja az Egyesült Államokat. A China Daily vezércikke szerint „Amerika első” politikájában az európai szövetség értelmetlen, különösen a vámfenyegetések és a Grönland körüli vita fényében. A lap szerint mindez figyelmeztetés Európa számára, hogy erősítse stratégiai autonómiáját és diverzifikálja érdekeit.
Az amerikai–európai feszültségek más területeken is éleződnek. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter bírálta az EU és India között húsz év után véglegesített kereskedelmi megállapodást, azzal vádolta Európát, hogy az orosz nyersolajból származó termékek vásárlásával „a saját háborúját finanszírozza”.
Egy washingtoni agytröszt, a Jamestown felmérése szerint a kínai propaganda tudatosan igyekszik kihasználni az EU és az USA közötti repedéseket.
A People’s Daily januári cikkei rendszeresen bírálják az „amerikai zsarolást”, különösen a grönlandi ügy kapcsán, és idézték francia és brit külügyminiszterek nyilatkozatait, miszerint nem csatlakoznak Trump Béketanácsához.
A geopolitikai játszma Kanadára is kiterjedt. Mark Carney davosi beszédében arra szólította fel a középhatalmakat, hogy fogjanak össze az amerikai nyomásgyakorlással szemben. Pekingi látogatásán bejelentette:
- Kanada eltörli a kínai elektromos autókra kivetett vámokat;
- cserébe Kína megnyitja piacát a kanadai mezőgazdasági termékek előtt.
Donald Trump válasza nem maradt el: 100 százalékos vámot helyezett kilátásba a kanadai árukra, ami újabb bizonyítéka annak, milyen nehéz egyensúlyozni a világ két legnagyobb hatalma között.
Hszi Csin‑ping lépései világos üzenetet hordoznak: Kína kész betölteni azt az űrt, amelyet a megosztott Nyugat hagy maga után. Az már más kérdés, hogy Európa mennyire él a felkínált alternatívával.
Megtört a jég, Orbán Viktor már nincs egyedül: beállt Magyarország mögé az első uniós ország – ők is csatlakoznak az új világrendhez
A testület célja a nemzetközi konfliktusok kezelése és a békefolyamatok felügyelete. Újabb országok sorakoznak fel a Béketanács mögött: Albánia már döntött, Bulgária pedig napokon belül követheti.
