Grönlandon nem őshonos állatot posztolt Trump, az elnökkel sétálgat: kitört a balhé, még az amerikaiak is berágtak
A Fehér Ház hivatalos X-fiókján megjelent, mesterséges intelligenciával készült kép Donald Trump amerikai elnököt jeges tájban ábrázolta, mellette egy amerikai zászlót tartó pingvinnel. A poszt gyorsan önálló életre kelt, miután egy alapvető földrajzi tévedésre mutatott rá: pingvinek nem élnek Grönlandon. A szándékolt politikai üzenet így azonnal gúny tárgyává vált.
A Fehér Ház képaláírása – „Embrace the penguin”, vagyis „Öleld meg a pingvint” – tovább erősítette az abszurd hatást. A közösségi médiában mémek sora jelent meg, miközben több amerikai és európai médium is kínos PR-bakiként értékelte az akciót. A kritikus hangok nem korlátozódtak a politikai ellenfelekre: kanadai és dán megszólalók is élcelődtek a képen, mely szerintük
akaratlanul is aláásta az amerikai kormány Grönlanddal kapcsolatos üzeneteit.
Az időzítés különösen érzékeny volt, mivel az elnök a napokban a davosi Világgazdasági Fórumon ismét napirendre tűzte Grönland kérdését. Beszédében a terület stratégiai jelentőségét hangsúlyozta, „nemzeti és nemzetközi biztonsági” érvekkel indokolva, miért tartaná szükségesnek tárgyalások megkezdését az „megszerzéséről”.
Bár Trump hangsúlyozta, hogy nem kíván erőszakot alkalmazni, európai szemszögből
a megfogalmazások inkább birtoklási igényként hatottak, ami tovább élezte a vitát.
A háttérben régóta ismert, hogy az Egyesült Államok katonailag jelen van Grönlandon: az 1951-ben kötött amerikai–dán védelmi megállapodás széles mozgásteret biztosít Washington számára. Ez a jogi keret sokak szerint elegendő alapot adhatna a biztonsági együttműködés elmélyítésére anélkül, hogy a szuverenitás kérdése felmerülne. A vita ott válik politikailag kényessé, ahol a „nagyobb jelenlét” retorikája tulajdonosi vagy területi igényekkel keveredik.
Európai oldalról Grönland státusza vörös vonal. Grönlandi politikusok és dán döntéshozók egyaránt világossá tették, hogy a sziget jövőjéről kizárólag saját maguk dönthetnek, miközben az Európai Unióval fennálló kapcsolataikat stabilnak tartják. Ebben a feszült kontextusban
a pingvines kép sokak szerint csak egy digitális kampányeszköz, mely akaratlanul is rámutatott arra a kritikára, hogy az amerikai üzenetek „nincsenek a helyükön”.
Egyre feszültebb a légkör Grönland körül
A Grönland körüli politikai feszültségek és a washingtoni kommunikációs bakik árnyékában egyre inkább pénzügyi szinten is megjelenik az európai bizalmatlanság az Egyesült Államokkal szemben. A svéd Alecta nyugdíjalap az elmúlt évben gyakorlatilag felszámolta amerikai államkötvény-állományát, amit a befektetők nemcsak gazdasági, hanem politikai jelzésként is értelmeznek.
A döntést hivatalosan az amerikai gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságával, a magas költségvetési hiánnyal és az államadósság növekedésével indokolták, de az időzítés miatt a Grönland körüli viták is háttérben maradó tényezőnek számítanak. Hasonló lépésre készül egy nagy dán nyugdíjalap is, ami arra utal, hogy Észak-Európában újragondolják az Egyesült Államok szerepét mint „biztonságos” befektetési célpontot.
