Meghúzta a vészcsengőt az IEA: a stratégiai olajtartalékból rekordmennyiséget, 400 millió hordót szabadít fel az olajárrobbanás miatt
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a fennállása óta még soha nem javasolta akkora stratégiai olajtartalék piacra dobását, mint most. A szervezet célja, hogy leszorítsa a nyersolajárakat, amelyek az Irán elleni amerikai–izraeli háború miatt megugrottak – tudta meg a The Wall Street Journal és a Reuters.
A javaslatot kedden terjesztették az IEA 32 tagországának energiaügyi tisztviselői elé egy rendkívüli ülésen, amit szerdán egyhangúan elfogadtak
A 400 millió hordó olaj piacra dobása több mint a duplája az ügynökség eddigi legnagyobb stratégiaitartalék-felszabadításának.
Az 2022-ben történt, amikor 182 millió hordót tettek a piacra, miután Oroszország megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját.
Katherina Reiche, Németország gazdasági és energiaügyi minisztere kedden azt mondta: ha az IEA-javaslatot elfogadják, Németország szolidaritásból részt vesz benne.
Japán azonban egyoldalúan bocsát ki olajat stratégiai tartalékaiból, március 16-tól, azaz a lehető leghamarabb. A japánok 15 napnyi olajat szabadítanak fel a magánszektor készleteiből, és további 30 napnyit a kormányzati tartalékokból.
A rendkívüli intézkedést a közelmúltbeli olajárrobbanás hosszú távú hatásai miatt hoznák
Az olajszállítási lánc akkor borult fel, amikor az Irán melletti Hormuzi-szorosra is átterjedtek a harcok, és a hajóforgalom megbénult. A Perzsa-öböl szorosán eddig a világ olajellátásának nagyjából 20 százaléka haladt át naponta.
Az IEA-t pont az ilyen krízishelyzetekre hozták létre az 1974-es arab olajembargó után. Az ügynökség gyakorlatilag az Egyesült Államok és szövetségeseinek klubja, és az a feladata, hogy iránymutatásokat adjon arról, hogy mennyi nyersolajat kell a tagországoknak tartalékolniuk, és koordinálja a felszabadításokat, hogy megvédje a gazdaságokat az olajpiaci zavaroktól.
„Nagyon egyértelmű üzenetet kell küldenünk. Ha nem tudjuk azonnal újranyitni a Hormuzi-szorost, akkor más olajjal fogjuk kiváltani” – mondta Roland Lescure francia pénzügyminiszter.
Az iráni háború február 28-i kezdete óta az olaj ára 40 százalékkal emelkedett, sőt 100 dollár környékén is járt, mielőtt kissé korrigált.
Kedden az olaj 84 dollár alatt zárt.
Neil Atkinson, az IEA olajdivíziójának korábbi vezetője szerint, ha nem állítják helyre hamar a hajóforgalmat, akkor a globális gazdaságban és annak működésében jelentős kár keletkezhet.
Az IEA-tagok 1,2 milliárd hordó állami készletet tartanak, plusz további 600 millió hordónyi kötelező kereskedelmi készletet – idézte a lap Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója hétfői megszólalását.
Durva számítással ez körülbelül 124 napnyi kieső öbölbeli ellátást fedezne.
A WSJ emlékeztetett, hogy 2022 elején, miután az IEA-tagok rövid időn belül két felszabadítást is végrehajtottak, az olaj ára 20 százalékkal megemelkedett. A piac ugyanis a lépést úgy értékelte, hogy az olajválság súlyosabb, mint amire korábban gondoltak. Elemzők szerint a felszabadítások végül mégis segítettek leszorítani az árakat.
Drasztikus lépésekkel vágnának az olajválság elé az olajszegény országok
A közelgő olajválság először Délkelet-Ázsiát találhatja telibe, mivel a térségbe érkezik a legtöbb olaj és földgáz a Hormuzi-szoroson keresztül. A feltörekvő gazdaságok így most kétségbeesetten igyekeznek minden lehetséges lépéssel visszafogni olajfogyasztásukat. Azonban a spórolás a gazdasági aktivitás visszaesésével járhat, miközben kétséges, hogy képes-e megfékezni az infláció elszabadulását. A 700 millió embernek otthont adó régióban mindeközben a növekedés már így is lassulóban van, ám az olajárak emelkedése miatt a jegybankok most aligha tudnak kamatvágással segíteni a gazdaságon – írta meg a Világgazdaság szerdán.
A térség országai közül csak Malajzia és Brunei termel több olajat és gázt, mint amennyit fogyaszt. Indonézia olajimportjának negyede, Thaiföld olaj- és LNG-keresletének fele halad át a Hormuzi-szoroson.
Míg Thaiföld 95 napra, addig Indonézia olajkészlete 25 napra elegendő. A fogyasztás visszafogását célzó lépések javíthatnak valamelyest a helyzeten, ám a tovagyűrűző hatásaik is okozhatnak gazdasági károkat. Valódi megoldást csak a Hormuzi-szoros megnyitása hozhat.
Hiába ülnek hatalmas olajkészleten, a Norvégokat is megütheti az energiaválság
A közel-keleti helyzet pattanásig feszült, az iráni konfliktus egyre eszkalálódik, az energiaárak még mindig magasan járnak, a piacok pedig nyugtalanok. Logikusnak tűnhet a hipotézis, miszerint az olajtermelő országok nagy nyertesei lehetnek az aktuális gazdasági folyamatoknak, ám a norvég példa cáfolja ezt a feltételezést.
