Európa haldoklik – az a miniszterelnök mondta ki, akit Brüsszelben falhoz állítottak, és Orbán Viktor védte meg
December óta először gyűltek össze az Európai Unió állam- és kormányfői Belgiumban. A legutóbbi, brüsszeli csúcson hazai pályán állították falhoz Bart De Wever belga miniszterelnököt, hogy országa számára Ukrajna érdekében felvállalja az évszázad rizikóját. A kormányfő most elképesztő szavakkal köszöntötte a visszatérő európai vezetőket, nem varázsolva glóriát az Európai Bizottság élén második ciklusát töltő Ursula von der Leyen feje fölé.
Emlékeztetőül: uniós vezetők, élükön a német triumvirátussal – Von der Leyen, Friedrich Merz kancellár és Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető –, akár rá is kényszerítették volna a belgákat a náluk lévő befagyasztott orosz vagyon jogilag atomveszélyes elkobzására.
Többség azonban nem jöhetett létre, mert többen – az élen megszokott módon Orbán Viktor kormányfővel – ellenálltak, így a jogi-politikai katasztrófa helyett időnyerő 90 milliárd eurós hitelfelvétellel mentik meg a csődtől a háborúzó Ukrajnát.
Európai gazdaság: Bart De Wever szerint gazdátlanul hagyták a hajó kormányát
A belgák már a decemberi csúcs előtti elkeseredett védekezés során felhozták, hogy gazdaságuknak egy ilyen uniós bomba nélkül is elég baja van. De Wever az új csúcs elé időzítve most elővette a témát, és nem csak Belgiumról beszélt.
Belgium, Franciaország, Németország és Hollandia
egzisztenciális válsággal néz szembe
– fejtette ki az Antwerpenben tartott európai ipari csúcson.
A háttér: gyárbezárások és a csökkenő beruházások, ami a magas energiaárak, a szabályozás és a kínai dömping – azaz a tisztességtelenül támogatott termékek európai piacokat elárasztó beáramlása – következménye.
Mindannyian tudjuk, hogy irányt kell váltanunk – mondta a belga miniszterelnök a brit The Guardian jelentése szerint.
Mégis néha úgy tűnik, mintha továbbra is a hajó hídján állnánk, a horizontot bámulva, anélkül hogy a kormánykerékhez nyúlnánk
– folytatta, és ez aligha dicséret a belga Brüsszeltől az uniós Brüsszelnek.
Vannak tervek, rebesgetnek egy listát: csak a legnagyobb tételek maradtak le róla
Az Európai Tanács elnöke, António Costa csütörtökön a csúcs előtt közölte: „Világos prioritásunk Európában a gazdasági növekedés megerősítése. Ez elengedhetetlen a jólétünkhöz, a minőségi munkahelyek teremtéséhez és gazdasági-társadalmi modellünk fenntartásához.”
Hamarosan megtudhatjuk, milyen elképzeléseket támogat az informális csúcs a lecsúszó Európa új pályára állítását illetően. Azt már korábbról tudjuk: Von der Leyen második elnöksége a korábbi zöldátállás helyett Ukrajna támogatását, a fegyverkezést és a hatalomösszpontosítást állította az EU-politika központjába.
A csúcs előtt új programokról is érkeztek hírek, amelyeket nyilván ismertetnek az informális csúcsot követően. A rebesgetett listán az ukrajnai békekötés és a visszatérés az olcsó orosz energiához nem szerepelt.
A Budapesttel szemben korlátozottan jóindulatú Politico is megtette tétjét, megnevezve az unió jelenlegi legnagyobb problémáját. Fő anyaga csütörtökön este nem az EU-csúcs volt, vagy akár De Wever figyelmeztetése, hanem a következő című: „Az Európai Bizottság hibázott, amikor 10 milliárd eurót adott Magyarországnak – mondta az EU legfelsőbb bíróságának tanácsadója”.
Brutális bejelentés: példátlan EU-s csapás indult meg Magyarország ellen – az összes uniós pénzt visszavennék, amit eddig kifizettek
Komoly jogi fordulat körvonalazódik Brüsszelben Magyarország uniós forrásai körül. Napirendre került az uniós pénz visszakövetelése, miután az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka megkérdőjelezte a 2023-ban felszabadított támogatások jogszerűségét. Ha a testület megszavazza az indítványt, precedensértékű döntés születhet.
